Az aláírás kifejezésről klasszikus értelemben mindannyiunknak az aláíró kézjegyének adathordozón történő elhelyezése jut eszébe, amelynek szabályait többé kevésbé mindannyian jól ismerjük. Gyermekként megtanultuk – még ha nem is így neveztük – a teljes bizonyító erejű magánokiratok alaki követelményeit, így a lényegesebb (jog)nyilatkozataink elkészítése általában saját kezűleg írott, két tanú aláírásával igazolt, vagy arra jogosult (pl. közjegyző) által hitelesített formában történik. Ennél természetesen szélesebb körben nyílik lehetőség számunkra hiteles dokumentumok létrehozására.
A közokirat kiállítását itt nem részletezem, hiszen azt bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül, a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő módon állíthatja ki, azt mindennapjaink során nemigen készítünk.
Fentiekkel ellentétben azonban számos esetben írunk alá kizárólag kézjegyünk elhelyezésével iratokat. Ilyen lehet például a jelenléti ív, a gyermek ellenőrző füzetében rögzített dicséret, egy megrendelőlap, egy egyszerűbb szerződés, amelyek esetében jogszabály nem teszi kötelezővé, vagy a felek egyike sem tartja szükségesnek a teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalását. Az ilyen dokumentumokhoz nem fűződik törvényi vélelem, annak bizonyító ereje alapvetően a felek egymás irányába tanúsított bizalom mértékében áll vagy bukik, ennek megállapítására a bíróság jogosult a bizonyítás általános szabályai szerint. Az egyszerű magánokirat létjogosultságát mindezek figyelembevételével az aláírásunkkal igazolt nyilatkozat csekély fajsúlya, egyszerű megítélése adja, hiszen nem is volna realitás minden aláírást tanúkkal igazoltatni, közjegyzővel hitelesíttetni.
Az aláírás – mint kézjegy – „valódisága” számos módon vizsgálható annak egyedi jellemzői, adathordozóhoz fűződő viszonya, attól elválaszthatatlansága szempontjából, így – szakértő bevonásával – vizsgálható, hogy az valóban az aláíró személytől származik-e. Sokakban felmerül azonban az érintőképernyőn, aláírópadon vagy rajztáblán ujjunkkal, digitális tollal aláírt dokumentumok kapcsán, hogy mi a bizalom alapja. Alapvetően a szolgáltató adatkezelési szabályzata, jó esetben auditált szolgáltatás és aláírást rögzítő szoftver, és a szolgáltató-ügyfél bizalmi kapcsolat. Erre a bizalmi kapcsolatra épülve terjedt el széles körben a kinyomtatott majd aláírást követően szkennelt dokumentumok alternatívájaként a képernyőn aláírás gyakorlata.
A képernyőn, aláírópadon, rajztáblán elhelyezett és így rögzített egyszerű aláírás elektronikus formában létrejötte azonban nem felel meg az elektronikus aláírás hitelességéhez kapcsolódó követelményeknek, így az aláírt dokumentum ez esetben sem lesz több mint egyszerű magánokirat. Az aláírt dokumentum forrása, így példaképpen a szerződő fél által saját domain tartományából e-mailben továbbítása, és részére saját – általa is ismert – e-mail címünkről visszaküldése jó példa a bizalom növelésére, a jogosult általi nyilatkozattétel alátámasztására, azonban az így aláírt dokumentum bizonyító ereje továbbra sem elégséges a törvényi vélelem megalapozásához.
Teljes bizonyító erejű magánokirat elektronikus formában aláírása főként Minősített elektronikus aláírással vagy Fokozott biztonságú elektronikus aláírással történik, melyek közös jellemzője az aláíró személyazonosságának hitelessége a bizalmi szolgáltató előtt. Főszabályként elmondható, hogy nem jön létre hiteles elektronikus aláírás egyetlen szolgáltatásban sem, ahol korábban személyazonosságunkat személyesen vagy egyéb hiteles módon nem igazoltuk.
Számos elektronikus aláírást biztosító bizalmi szolgáltató kínálja szolgáltatásait, melyek digitális úton, kriptográfiai eszközökkel ágyaznak a dokumentumba attól elválaszthatatlan, a hitelességet megalapozó kódsorokat, s ezek némelyike grafikus kézjegyet is megjelenít az aláírás helyén, azonban a dokumentum hitelességét nem a kézjegy megjelenése, hanem a mögöttes digitális tartalom adja.
A papír alapú egyszerű magánokiratoknak is megvan a maga szerepe a mindennapjainkban, s noha ennek a digitális alternatívája egyre népszerűbbé válik az okoseszközök, az érintőképernyők terjedésével, fontos tisztában lennünk a joghatás kiváltására korlátozottan alkalmasságával. Az ügyeink intézésére alkalmas teljes bizonyító erejű magánokirat létrehozását szolgáló elektronikus aláírásokra a későbbiekben visszatérek…