Digitális jövőkép digitális állampolgároknak

Év végéhez közeledve szokás számot vetni az elmúlt esztendőben történtekről, azonban javaslom, rendhagyó módon inkább előremutató koncepciókkal búcsúztassuk az óévet!

Boldog, Innovációban Gazdag Új Évet Kívánok!

Megköszönve a bejegyzéseim követőinek a figyelmet és a személyesen érdeklődőknek az innovatív szemléletet, örömmel jelenthetem, hogy a 2023. év újdonságokat tartogat mindannyiunk számára. Hamarosan személyes találkozások alkalmával, kerekasztal beszélgetéseken cserélhetünk majd tapasztalatot, tárhatunk fel együtt igényeket és találhatunk rá innovatív, digitális válaszokat – nem csak – a digitális hitelesség témakörében, majd alakíthatunk ki testreszabott szoftver-, és hardverkörnyezetet a rendelkezésre álló szolgáltatásokból szemezgetve a digitális hatékonyság érdekében. Ennek fényében nemsokára új oldallal bővül majd honlapom.

Addig azonban a digitális jövőképünket érintően néhány érdekesség az aktualitások köréből:

(a kép forrása: https://www.consilium.europa.eu/hu/infographics/digital-decade/)

Az EU Tanácsa elfogadta az európai digitális személyazonossági keretre vonatkozó javasolt jogszabállyal kapcsolatos közös álláspontját
(forrás: Az EU Tanácsa Sajtóközlemény 2022. december 6.)

A már többször említett eIDAS rendelet módosítása megteremti az európai digitális személyiadat-tárca bevezetésének lehetőségét az EU tagállamai közötti online tranzakciók lebonyolítása és közszolgáltatások igénybevétele érdekében, különös figyelemmel a tagállamok számára előírt közös műszaki szabványok alkalmazására. A javaslat értelmében „Valamennyi európai digitális személyiadat-tárcának lehetővé kell tennie a felhasználók számára, hogy a köz- és magánszolgáltatások széles köréhez való hozzáférés érdekében elektronikusan azonosítsák és hitelesítsék magukat online és offline, határokon átnyúlóan”.
(a Bizottság javaslata és a Tanács általános megközelítése teljes szövegében elérhető a linkre kattintva)

(a kép forrása: Nemzeti Digitális Állampolgárság Program)

Elfogadta a Kormány a decemberre elkészült Nemzeti Digitális Állampolgárság Programot, amely meghatározza a következő évek államigazgatási fejlesztéseit.

A Digitális Magyarország Ügynökség Zrt. küldetése, hogy 2026-ig egyéges, kiváló felhasználói élményt nyújtó, átlátható és párhuzamosságokat mellőző online felületet teremtsen a magyar állampolgárok és a közigazgatás számára, szem előtt tartva a szakmai, kiberbiztonsági, és EU-s jogharmonizációs szempontokat, de kulcsfontosságúként kezelve az egyszerűség és használhatóság kapcsán megteremtett ügyfélelégedettséget is. Ennek érdekében jött létre a Nemzeti Digitális Állampolgárság Program az alábbi célok megvalósítása érdekében:

„DIGITÁLIS ÁLLAMPOLGÁRSÁG KONCEPCIÓJA
Az Európai Unió által indított digitális személyazonosítási kezdeményezés, az egy platformon működő alapszolgáltatások (eSzemélyazonosítás, ePosta, eDokumentumkezelés és eFizetés) és ügyfélbarát csatornák révén megvalósuló, az állam és állampolgárai digitális kapcsolatát újraértelmező koncepció. Az ütemterv alapján 2026-ra az állampolgárok szinte minden közigazgatást érintő ügyet képesek lesznek online – elsősorban hordozható eszközökön – intézni, de a nagy esetszámú, prioritást élvező területek fejlesztése már 2023-ban megkezdődik.

NEMZETI ADATVAGYON HASZNOSÍTÁSA
Az állami szervek adatainak biztonságos összekapcsolásával gyorsul az ügyintézés, részletes és gyors közpolitikai elemzésekre nyílik lehetőség. Az állami adatvagyon adatainak megosztásával a piaci szereplők társadalmilag hasznos szolgáltatásokat hozhatnak létre. Az állampolgárok rendelkezhetnek az adataik feletti kontrollal, az adatmegosztással kapcsolatos hozzájárulásukat módosíthatják, visszavonhatják.

FELHŐTECHNOLÓGIA KIALAKÍTÁSA
A digitális fejlesztések felgyorsítása és a növekvő infrastrukturális költségek csökkentése érdekében szükség van egy, az állami szervek számára elérhető nemzeti felhőtechnológia bevezetésére. A felhőszolgáltatás kialakítása során a kritikus adatok kezelése saját modernizált adatközpontokban történik, azonban a felhőtechnológiából eredő előnyök teljeskörű kihasználásához és a fejlesztések gyorsításához nemzetközi felhőszolgáltatók bevonása is indokolt.

FELHASZNÁLÓI ÉLMÉNY
A maximális ügyfélélmény érdekében az összes állami felület egységes vizuális megjelenést és egyszerűbb nyelvezetet kap. A szolgáltatások életeseményekre épülő navigációs felületeken lesznek elérhetők.

FEJLESZTÉSI ÉS MŰKÖDTETÉSI SZTENDERDEK MEGHATÁROZÁSA, KIBERBIZTONSÁG
A fenti pillérek megfelelő működéséhez szükséges a jelenlegi jogszabályi környezet modernizálása, amely megteremti a hátteret a digitális állampolgársághoz, a szükséges eszközök és folyamatok hatékony működéséhez, valamint a megújuló adat- és ügyfélkezelést szabályozó keretrendszert.

CSELEKVÉSI TERV PRIORIZÁLÁSA ÉS ÜTEMTERVE
A megvalósítás már 2023-ban elkezdődik a legtöbb állampolgárt érintő és legnagyobb felhasználói élmény javulást biztosító területekkel, amelyeket további projektek folyamatos megvalósítása követ 2026-ig.”

Első lépésként 2023. év elején egy – a prioritások meghatározásához szükséges – komplex felhasználói felmérés készítését követően kezdődik a három éven át tartó fejlesztés. 2023-ban alapszolgáltatások kerülnek kiépítésre (pl. eSzemélyazonosítás), majd a mobilalkalmazások keretrendszerét alakítják ki. 2024-ben ezek eredményét már tapasztalhatjuk.

A négy digitális alapszolgáltatás egyike az eSzemélyazonosítás, amelyben a mobiltárca segítségével bejelentkezve, a digitális állampolgárság felületen online, egységes felületen intézhetjük ügyeinket, tekinthetjük meg ePosta küldeményeinket. Adatok hiteles, kölcsönös megosztása mellett elektronikus aláírás készítése is elérhető lesz a tervek szerint. Az ePosta szolgáltatás egy azonosításon alapuló, hitelesített levelezőrendszer a hivatalos kétirányú kommunikációra. Az eDokumentumkezelés szolgáltatás biztosítja az ügyintézés során keletkezett dokumentumok visszakereshetőségét, és a rólunk tárolt adatok megismerhetőségét hasonlóan az egészségügy területén működő EESZT felület logikájához. Az eFizetés szintén azonosításon alapuló szolgáltatás, amelyben az ügyintézéseink során keletkezett fizetési kötelezettségeinknek átlátható módon, online tehetünk majd eleget.

(a kép forrása: Nemzeti Digitalizációs Stratégia (2022-2030))

A Kormány elfogadta a Nemzeti Digitalizációs Stratégiát (Magyarország Nemzeti Digitalizációs Stratégiájának (2022–2030) elfogadásáról szóló 1582/2022. (XI. 30.) Korm. határozat).

A stratégia célja, hogy hazánk 2030-ra a digitalizáció terén a legjobban teljesítő 10 ország közé kerüljön. Ennek érdekében célként az alábbiakat fogalmazta meg:

„Digitális infrastruktúra (DI)
A megfelelő szolgáltatási képességű és minőségű vezetékes és vezeték nélküli digitális infrastruktúra rendelkezésre állása annak érdekében, hogy a digitális ökoszisztéma fejlődésében ne válhasson szűk keresztmetszetté a nagy kapacitású infrastruktúra hiánya.

Digitális kompetencia (DK)
A lakosság digitális kompetenciájának és felhasználói tudatosságának, illetve a munkavállalók digitális jártasságának folyamatos fejlesztésével növelni a digitálisan felkészült munkavállalók arányát), illetve az IT szakemberek számát (különösen a nőknél), és csökkenteni a digitális értelemben leszakadók körét.

Digitális gazdaság (DG)
A vállalkozások digitális felkészültségének, a digitális technológia integráltságának növelése, az innovatív digitális megoldások fejlesztésének és elterjedésének ösztönzése minden ágazatban, valamint az IKT szektorban tevékeny hazai kkv-k, kiemelten a startup-ok, teljesítményének javítása, összhangban a 2021-2027. évekre vonatkozó Intelligens Szakosodási Stratégiában (S3-ban) felvázolt prioritásokkal. Kiemelt cél az adatgazdaság támogatása, összhangban Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiájával.

Digitális állam (DÁ)
Az elérhető ügyfélbarát digitális közszolgáltatások körének bővítése és a használatuk iránti nyitottság és motiváció erősítése a lakosság és a vállalkozások körében, a határokon átívelő szolgáltatásnyújtás megteremtése az EU által elvárt területeken, valamint mindezek támogatására a közigazgatási ügyféloldali (front-office) és háttér (backoffice) folyamatok hatékonyságának növelése automatizálással és az adat- és felhőalapú működéshez szükséges interoperábilis adatkapcsolatok hálójának kialakításával.”

A fentiekben megismert célok, programok, stratégiák mind azt igazolják, hogy a digitális hitelesség, a digitális állampolgárság már nem is olyan távoli, elérhetetlen jövőkép, és minden bizonnyal érdekes, innovatív időszak előtt állunk. Kövessük együtt a fejlődést, legyünk részesei, és cseréljünk tudást, tapasztalatot annak érdekében, hogy hatékonyan és biztonságban létezhessünk a kibertérben is ügyieink intézése során.

Boldog Új Évet Kívánok Mindannyiunknak!