Első gondolatként szeretném leszögezni, hogy egy technológia önmagában nem jó vagy rossz, mindig a felhasználás módja határozza meg a morális megítélését! Elrugaszkodott példa, de egy kés, egy húsvágó bárd – ami a konyhafiókunkban lapul – attól még nem ördögtől való, hogy naponta hallani híreket késelésekről, hiszen kellőképpen hasznos eszköz a körültekintő használat során ahhoz, hogy ne tiltsuk be azonnal. Azt gondolom, hogy ez egy általánosan elfogadott, társadalmi értékrendünknek megfelelő kijelentés. Abban is biztos vagyok azonban, hogy a helyzetmegosztás, közismertebben a nyomkövetés és a nyomkövető eszközök használata ennél sokkal megosztóbb téma. Járjuk ezt körbe röviden – mintegy gondolatébresztő jelleggel.
Réges-régen, anno a történelmi időkben a közösségi kapcsolattartás a személyes látogatásra korlátozódott, majd a táviraton, a levelezésen át, egészen a telefonhívásokig, napjainkra az elektronikus levelezésig, chat alkalmazásokig és a közösségi média azonnaliságáig fejlődött. Gondolhatjuk, hogy mindenkiről, mindent tudunk szinte pillanatok alatt, naprakészen. Egyetértünk? Szerény véleményem szerint ez csak egy felületes tudás ismerőseinkről és csak a közösségi médiából ismerős ismeretlenekről, akikkel szoros, vagy felületes ismerettségünk sokszor a nyaralások képeire, új ruhák, kávézók, esetleg hirdetések posztolására korlátozódik. Ami igazán fontos, mint társadalmi köteléket érintő ismeret, az a szeretteink biztonsága, amelyről nemigen állnak rendelkezésre naprakész posztok.
A bejegyzésnek a „Hazaért már a gyermek?” dilemma címet adtam, amely talán szemlélteti azt a szülői aggodalmat, amikor gyermekünket elengedjük a nagyihoz, a közeli barátjához, vagy moziba, esetleg iskolába, idővel edzésre is egyedül jár, hiszen már elég nagy ahhoz, hogy az ismert környezetben biztonságosan közlekedjen, de mégis, mindig az jár a fejünkben, hogy Vajon odaért már? Hazaindult már? Merre járhat jelenleg? Jó helyen van?
Aggodalom nélkül, csupán a praktikum jegyében rokonaink, barátaink lokációjának ismerete is hasznos lehet, hiszen régen egy közös programra érkezés során várva vártuk a többiek érkezését, telefonon érdeklődtünk hogy mikor futnak be a többiek, tálalhatjuk-e már a vacsorát hogy terített asztal várja Őket, addig manapság erre egészen hatékony digitális megoldások léteznek.
Ha lehet még megosztóbb felvetés a párkapcsolati, házastársi nyomkövetés témája. Feltételezve azt a természetességet, hogy nincs a másik félnek „titkolnivalója”, számtalan előnye lehet annak, ha tudjuk éppen merre jár. Odaért már a gyerekért? El tudott időben indulni munkából? Késve ébredtünk, beért vajon időben? Elment a boltba, de kellene még más is, vajon ott van még? Ilyen és számos hasonló, természetes aggodalom, gesztus és kíváncsiság is megtöltheti – morálisan helyes – tartalommal a nyomkövetés témakörének vitatott megítélését.
Mielőtt a bejegyzésem – szakértelmem hiányában – egyfajta társadalomtudományi, etikai okfejtéssé silányul, mutatok néhány már most is a kezünkben lévő alkalmazást, vagy könnyedén elérhető eszközt, ami a fenti dilemmára megoldást jelenthet.
Applikáció és internethozzáférés
Manapság szinte mindannyiunk zsebében lapul egy okostelefon. Ha csak a két legismertebb operációs rendszert nézzük, iOS fut az Apple eszközökön, és android fut a fennmaradó eszközök többségén. Ennek megfelelően példaképpen csak a iOS környezetben használt Lokátor applikációt, és az android környezetben használt Google Maps applikációt említem, amelyek természetesen a mobilos környezeten túl is elérhetők például webes környezetben. A két applikációban közös, hogy – főszabályként – internetkapcsolat birtokában az eszköz pillanatnyi helyét meg tudjuk osztani – időben korlátozva, vagy korlátlanul – az általunk megjelölt személyekkel, akik saját eszközeiken láthatják tartózkodási helyünket, sőt akár telefonunk töltöttségi állapotát is. A két rendszer átjárható, tehát megosztható például Google Maps lokáció olyannal is aki Apple eszközt használ, feltéve, hogy telepítette a saját készülékén a hivatalos alkalmazásáruházból elérhető applikációt, vagy rendelkezik gmail-es e-mail címmel, így a webes hozzáférés eleve biztosított számára. Röviden megjegyzem, az idővonal funkció legalább ilyen hasznos tud lenni a saját helyelőzményeink visszakeresése során.
A fentiek értelemszerűen feltételezik, hogy mind a helyzetét megosztó (követett), és a helyzetét megismerni szándékozó (követő) rendelkezzen feltöltött, internetképes mobilkészülékkel, amely be van kapcsolva, és aktív adatkommunkiációt folytat, tehát jó ha van mobilinternet előfizetése. Szülők, barátok, nagyobb gyermekek egymás közötti helyzetmegosztására ez pontos, gyors, hatékony megoldás, azonban eszköz és költségigényére, rendelkezésre állásának korlátaira érdemes figyelemmel lennünk.
Kulcstartónyi fizikai eszköz – szinte – internethozzáférés nélkül
Maradva a fenti két ökoszisztémánál, példaként az Apple gyártó AirTag eszközét, és a Samsung, mint androidos gyártó Galaxy SmartTag eszközeit említeném. Működésük az Ultra-Wideband (UWB) használatán alapszik, amely egy rövid hatótávolságú, vezetéknélküli kommunikációs technológia az eszköz, és a gyártó által forgalmazott mobilkészülékek között. Főszabályként az AirTag eszközök Apple készülékeket használók jelenlétére, míg a Galaxy SmartTag eszközök Samsung készüléket használók jelenlétére alapoznak.
Működésének lényege, hogy egy 8 – 15.000.- forint körüli összegért beszerezhető kulcstartó méretű eszközt (melynek akku üzemideje kb fél év) beszerezve, mobilunkkal párosítva az eszköz pillanatnyi helyzete látható a Lokátor, vagy Samsung Find applikációban gyártó függvényében. Leegyszerűsítve úgy szemléltethető, hogy az eszköz UWB frekvencián sugározza a saját – anonimizált – jelét, amelyet a környéken tartózkodó, elhaladó Apple vagy Samsung felhasználók mobileszközei érzékelnek, online lejelentenek a gyártónak, amely képes számunkra meghatározni, hogy a saját AirTag vagy Galaxy SmartTag eszközünket pillanatnyilag, vagy utoljára hol érzékelték. Nem szükséges az eszköznek internetkapcsolat, mintegy offline sugározza saját jelét, amelyet az aktív internetkapcsolattal rendelkező, járókelők zsebében lapuló eszközök gyűjtenek be, és jelentek tovább. Ez tehát nem egy folyamatos mozgást megjelenítő rendszer, de városi környezetben, közlekedési útvonalakon, ahol feltételezhető a gyártók készülékeit használó emberek jelenléte, várhatóan néhány perces friss adatra mindig szert tehetünk – ha a saját mobilunkkal online lekérdezzük pozícióját.
Budapesti, főként belvárosi környezetben jómagam mindegyiket használva a Samsung Galaxy SmartTag2 pozicióját általában gyorsabban, gyakrabban, nagyobb pontossággal kapom meg, azonban ebből messzemenő következtetések nem vonnék le.
A felhasználás módja
Az applikációk közötti helyzetmegosztást itt nem tárgyalom, hiszen a helyzetét megosztó személy aktív közreműködését feltételezi amellett, hogy rendszeresen e-mail értesítést is kap az aktív megosztásairól.
Az AirTag és a Galaxy SmartTag, de bármely hasonló nyomkövető eszköz – csakúgy mint a GPS, mobilinternet kapcsolattal rendelkező költséges nyomkövető eszközök használata – morális dilemmákat vet fel. Gyermekünkkel, családtagunkkal beszéljük meg miért kapja az új „kulcstartót”, mondjuk el neki, hogy csak pillanatnyi pozíciót tudunk lekérdezni, de ez nem kémeszköz, nem hallgatjuk le, nem avatkozunk be a magánszférájába, viszont megnyugtató a tudat, hogy látjuk ha beért az iskolába, s már biztosan jó helyen van.
Érdemes tudni, hogy ha meghatározott ideig (gyártó függvényében kb. 7-10 napig) nem kapcsolódik közvetlenül a nyomkövető eszköz az őt regisztráló készülékhez, akkor hangjelzést ad, emellett a tartósan velünk mozgó idegen nyomkövető jelenlétét is jelzik egyes mobilkészülékek. Miért fontos ez? A fizikai biztonság, a magánszféra védelme megköveteli, hogy ne tudjunk másokat a tudtuk nélkül követni. Gondoljunk csak bele, hová vezetne, ha a moziban kiszemelt ismeretlen fiatal hölgy, munkatársunk, beosztottunk táskájába, autójába a tudta nélkül elhelyezett nyomkövetőevel tartósan követhetnénk a helyzetét, ismernék meg lakcímeit, munkahelyének címeit, mozgási szokásait. A nemzetközi szabályozás éppen a felhasználók védelmében követel meg a gyártóktól ilyen, és hasonló intézkedéseket, hiszen az eszköz önmagában nem jó vagy rossz, a felhasználás módja teszi azzá…
A fentiekből látható, hogy a fuvarozásban, rendvédemben, vagyonvédelemben alkalmazott különféle költséges, előfizetéses, nagyteljesítményű, engedélyköteles eszközökön túl is léteznek a lakosság számára optimalizált megoldások. Az eszközeink, szeretteink, kisállataink poziciójának meghatározása lehet megnyugtató, lehet feledékenységet kompenzáló, lehet praktikus és gondoskodó, de mára már semmiképpen sem elérhetetlen vagy költséges. Ajánlom jó szívvel bárkinek aki a fenti sorokban magára ismert, és válasz megoldást nyert korábban talán ki sem mondott igényeire.
…és hol itt az awareness? Ha már eszközeinken nem csak saját adataiért, de szeretteink bizalmáért is felelünk, úgy védjük az eszközt a lehető legjobban. Erős jelszó, multifaktor, képernyőzár, fizikai védelem. Ne feledjük: Felelősséggel tartozunk a bizalmukért!
Használjuk becsülettel, etikusan, de legfőképpen felelősséggel a szeretteink biztonsága érdekében!
Ha hasznosnak találtad, ide kattintva megoszthatod ismerőseiddel a Facebookon!