Napjainkban a közösségi tudat, a tárgyak közös használata egyre elterjedtebb. Van már car-, bike-, scooter-, office shareing, és mindent is megosztó szolgáltatás, azonban ezek használata – azok számos nyilvánvaló előnye ellenére – még mindig „megosztó” a birtoklás alapú, saját tulajdont preferáló többség körében. Bevallom, még én sem álltam át teljesen. Vitathatatlan, hogy kényelmesebb és komfortosabb egy saját tulajdonú gépjármű vagy egy saját iroda, egy közösségi járművel, helyiséggel szemben, azonban gazdaságosságát tekintve a használat módja, és gyakorisága nagyban befolyásolja hogy megéri-e fenntartani mindenből sajátot. Érdemi szempont a rendelkezésre állás, a kizárólagosság, hiszen jó tudni, hogy ott az autónk a ház előtt s bármikor beülhetünk, és jó ha ott az irodánk, amiben a személyre szabott terünk, a személyes tárgyaink ugyanúgy várnak a következő alkalommal is ahogy legutóbb hagytuk. A közösségi eszközökkel szemben a saját tárgyaink fölötti rendelkezés joga minket illet, nem kell igazodnunk szolgáltatókhoz, ÁSZF módosulásokhoz, változó díjcsomagokhoz, bérleti konstrukciókhoz. Ennek azonban ára van, és igaz ez a kibertérre is.
Hajlamosak vagyunk elhinni, hogy az interneten minden ingyen van, és kerüljük a fizetős szolgáltatásokat, hiszen miért is fizetnénk valamiért, ha választhatunk ingyenesen elérhető változatot is. Ezzel nem kritizálni szeretném az ingyenes szolgáltatásokat, csupán rámutatni, hogy semmi sincs ingyen – online sem.
A Youtube reklámokat jelenít meg, de a prémium szolgáltatásban már zavartalanul élvezhetjük a tartalmakat. A keresési-, és böngészési előzményeink egyes cégek számára igen magas kereskedelmi értékkel bírnak, és ezt felhasználva a közösségi oldalak – célzott – reklámokkal bombáznak minket. Számos weboldal reklámokkal, előugró ablakokkal tűzdelt, ami esetenként már a tartalom rovására megy. Az ingyenes levelezőrendszerek, ingyenes weblapok sok esetben szintén reklámokat jelenítenek meg, vagy egyes szolgáltatásaikban korlátozottak. Az ingyenes szoftverek a fizetős változatukhoz képest többnyire időben korlátozottak, vagy csökkentett funkciókészlettel rendelkeznek. Gondoljunk csak bele, miért adná ingyen a fejlesztő ha időt, pénzt, energiát fektetett a szolgáltatásba?! Előbb utóbb monetizálni fogja hogy megtérüljön a befektetése – így működik a világ.
Semmi sincs ingyen. Az ingyenes szolgáltatásokért cserébe mi vagyunk az áru, mi magunk vagyunk a fizetőeszköz. A reklámok célpontjaiként már-már bosszantó mennyiségű reklámot kényszerülünk kerülgetni, vagy adataink, keresési előzményeinkből fakadó érdeklődési körünk lesz az árucikk, így jelenítve meg számunkra célzott reklámot. Próbáljuk ki! Keressünk rá valamelyik ingyenes keresőben egy minket érdeklő, ritkán olvasott témára (példánkban legyen ez a láncfűrész és a favágás), és olvasgassunk a témában egy keveset. Kattintsunk a minket érdeklő linkekre, nézzünk szét egy két webáruházban, keressünk rá a kiszemelt tárgyra ismét, hogy rangsoroljuk a webáruházakat eladási ár szerint – ahogy szoktuk. Most figyeljük meg, a következő napokban közösségi oldalainkon, kommunikációs applikációinkban, számos weboldalon a keresési előzményeink alapján a példaként említett láncfűrészekkel fogunk találkozni, jobbnál-jobb ajánlatokat kapunk, és talán még a közösségi térben közeli ismerőseink is kapnak hasonló ajánlatokat. Mi vagyunk a termék. Az adataink, az érdeklődési körünkből fakadó potenciális vásárlói szerepünk adja az ingyenesség mögött rejlő jól kidolgozott gazdasági értéket.
Ezzel remekül együtt lehet élni. Nem állítom, hogy elegáns egy reklámokkal tűzdelt honlap vagy e-mail, de a cél elérésére akár alkalmas is lehet. Kellő körültekintéssel azonban az adataink is védhetőek, és vannak olyan szoftverek, bővítmények, megoldások, amivel csökkenthető a reklámok, előugró ablakok mennyisége is. Aki pedig az ingyenesség oltárán áldozva eltűri a reklámokat, az jól együtt élhet ezzel, s talán még hasznos is lehet számára egy-egy célzott ajánlat.
Személy szerint azt gondolom, hogy napjainkban a havi fix kiadások köre, a rezsi már nem korlátozódik a lakáshitel, autóhitel, víz, gáz, villany, telefonköltség körére, és lassan el kell fogadnunk, hogy fix költségként megjelenik a digitális rezsi is. A közismert szórakoztató platformok, pl. a Netflix, HBO Max, Disney+ mellett akár a Youtube Prémium is jelenthet havi fix kiadást, azonban egy felhőszolgáltatónál bérlelt tárhely, előfizetéses szoftvercsomag, vírusvédelem, VPN csomag, e-mail szolgáltatás, saját domain, tanúsítvány már egyre kevésbé megkerülhető a digitális térben otthonosan mozgó modern ember számára.
A fogyasztói társadalmunk úgy működik, hogy a szolgáltatás ügyfeleként akkor lehetnek igazán elvárásaink a szolgáltatóval szemben, ha ügyfélként fizettünk a szolgáltatásért. Vannak kivételek, de alapvetés, hogy az ingyenes szolgáltatások jönnek-mennek, változnak a szolgáltatási feltételek, fizetősé válnak, módosulnak, mi pedig futunk a történések után érdemi ráhatás nélkül. Vannak azonban olyan szolgáltatások, ahol nem csak lehetséges, de fokozott érdekünk is, hogy bebiztosítsuk magunkat minden tőlünk független eshetőségre is. Ilyen például az e-mail szolgáltatás! Hamarosan innen folytatjuk…
Ha hasznosnak találtad, ide kattintva megoszthatod ismerőseiddel a Facebookon!