…avagy az „Elektronikus aláírás és elektronikus ügyintézés”
témájú előadássorozatom 1. előadásának kivonata!
Kérlek engedjétek meg, hogy a kilenc előadásból és egy workshopból álló, több száz oldalnyi prezentációval szemléltetett online előadássorozatot, és személyesen tartandó tréninget – illetve azok tematikáját – az alábbi menüpontokban röviden bemutassam számotokra, amely végig vezet az elektronikus aláírások – nem is olyan – kusza világának megismerésén, egészen a mindennapi online ügyintézésig.
Miről szól az Elektronikus aláírás és elektronikus ügyintézés előadássorozat?
(a leírás a lista megnyitásával elérhető)
A digitális ügyintézés és az elektronikus aláírás ma már elengedhetetlen a biztonságos és hatékony online ügykezeléshez. Az interaktív előadások és tréningek keretében közérthető, gyakorlatias tudást kínálok mindazok számára, akik szeretnének magabiztosan eligazodni az elektronikus dokumentumkezelés és a digitális szolgáltatások világában. Bemutatom az elektronikus aláírás típusait, a tanúsítványok működését és a bizalmi szolgáltatók szerepét. Lépésről lépésre megismerjük az aláírás létrehozásának és validálásának folyamatát, majd kiemelt figyelmet kap az ügyfélkapus és DÁP-alapú elektronikus ügyintézés, valamint a modern online kapcsolattartási megoldások használata. Az elektronikus aláírás és elektronikus ügyintézés előadáshoz és tréninghez nem szükséges előképzettség, mégis piacképes, azonnal alkalmazható tudást kínál, amely birtokában a résztvevők képesek lesznek a digitalizációt hatékonyan és jogszerűen integrálni saját munkafolyamataikba.
A személyesen tartandó tréningek és elektronikus csatornán elérhető interaktív előadásaim során azok számára nyújtok átfogó tudást és innovatív nézőpontot, akik szeretnék hitelesen, biztonságosan intézni ügyeiket a digitális világban. Az egyre korszerűbb digitális szolgáltatások mind szélesebb körben nyújtanak alternatívát a már megszokott offline ügyintézési folyamatokra. Ehhez kínálok olyan átfogó ismeretanyagot, amely birtokában bármelyik platformon magabiztosan intézhetjük ügyeinket. Olyan elméleti és gyakorlati tudást szerezhetnek a résztvevők, amely segít eligazodni a tanúsítványok, a bizalmi szolgáltatók és az elektronikus ügyintézés útvesztőiben, ezzel támogatva magánszemélyek és vállalkozók dokumentum-kezelésének korszerűsítését, valamint gazdasági társaságok ügykezelési folyamataihoz illeszkedően nyújtok szemléletformáló piacképes tudást az elektronikusan aláírt dokumentumok kezeléséhez, az aláírások validálásához, és az elektronikus kapcsolattartás modernizációjához.
Mind az interaktív online előadás, mind a személyes tréning ötvözi a közérthetően elmagyarázott elméleti fogalmakat a valós, mindennapokban használható gyakorlati tudással. A résztvevőket lépésről lépésre vezetem végig az elektronikus aláírás teljes folyamatán: az alapfogalmakból és a jogszabályi háttérből kiindulva, a kívánt joghatások fényében vizsgáljuk az elektronikus aláírás létrehozásához és ellenőrzéséhez szükséges tanúsítványokat, aláíró eszközöket, szoftvereket, majd áttekintjük az ügyfélkapus és DÁP-alapú beadványtételi csatornákat, ügyintézési platformokat. Előképzettség nem szükséges, hiszen közérthetően, interaktívan, gyakorlatorientáltan mutatom be az egyes folyamatokat, azonban javasolt minimális felhasználói szintű informatikai alapismeret annak érdekében, hogy az ismeretanyag annak valódi kontextusában befogadható legyen.
A néhány alkalmas előadás vagy tréning végére a résztvevők valódi, gyakorlatban alkalmazható kompetenciát szereznek az elektronikus aláírások és az elektronikus ügyintézés rohamosan fejlődő világából, amely birtokában magabiztosan tudják integrálni a digitalizációt saját munkafolyamataikba, és képesek lesznek megvizsgálni a kívánt joghatáshoz szükséges feltételek teljesülését. Mindezekkel nemcsak naprakész tudást, hanem időtálló kompetenciát is kínálok, amely hosszú távon biztosítja a résztvevők számára a digitalizáció hatékony, hiteles, kényelmes és biztonságos alkalmazását.
A tematikáról részletesen (a tematika a lista megnyitásával elérhető)
Bevezetés az elektronikus aláírások világába (Canva interaktív prezentáció)
– Aláírások fajtái és a kapcsolódó joghatások
– Jogszabályi környezet
– Hazai és Eu-s Bizalmi szolgáltatók tanúsítványai, szolgáltatásai
– Önaláírt tanúsítványok korlátai
– Aláírási szerepkörök szeparáltsága
– A képviseleti jog igazolása és a természetes személy adatainak kérdése
– Az időbélyegzés szerepe
Bevezetés az elektronikus ügyintézés világába (Canva interaktív prezentáció)
– Ügyfélkapu+ és/vagy DÁP-profil használata
– Elektronikus kapcsolattartási csatornák az állami szervekkel és a piaci szereplőkkel
– Az aláírás és a beadványtétel folyamtának elhatárolása
– Elektronikus meghatalmazás és rendelkezés
– Dokumentumok tárolása és archiválása
Az alapvető biztonság megteremtése (Canva interaktív prezentáció)
– A biztonságos környezet kialakítása (eszközök, hálózatok, szolgáltatások, felhasználói fiókok)
– Az online biztonság alapjai (2FA, erős jelszavak, jelszószéfek, hardverkulcsok, passkey, biometrikus azonosítás)
– E-mail címek jelentősége, e-mail fiókok biztonsága, saját domain használata
– Tanúsítványtárak, aláírás-létrehozó eszközök
Aláírási célú tanúsítvány beszerzése (Canva interaktív prezentáció)
– A kívánt joghatáshoz igazodó szolgáltatások áttekintése
– A tanúsítványok beszerzésének folyamata
– Az aláírási célú és időbélyegzési célú tanúsítványok használatba vétele
Dokumentumok elektronikus aláírása irodai alkalmazásokban (Canva interaktív prezentáció)
– Elektronikus levelek aláírása
– Szerkeszthető szöveges dokumentumok, táblázatok, prezentációk elektronikus aláírása
– A szerkeszthető állományok aláírásának buktatói
Aláíró eszközök, szoftverek telepítése (Canva interaktív prezentáció)
– Felhasználói környezethez, ügyviteli folyamatokhoz illeszkedő aláírási folyamat megtervezése
– Aláíró környezet kialakítása, aláíró alkalmazások telepítése, megismerése
Dokumentumok aláírása (Canva interaktív prezentáció)
– PDF dokumentumok elektronikus aláírása különféle alkalmazásokban
– ASIC konténerfájlok létrehozása, kezelése
– Többes aláírás létrehozása, konténerizáció
Elektronikus aláírások ellenőrzése (Canva interaktív prezentáció)
– Elektronikus aláírás képi megjelenése és a beágyazott tanúsítvány
– Elektronikus aláírás ellenőrzése Adobe Reader alkalmazásban, irodai alkalmazásokban
– Elektronikus aláírás ellenőrzése az aláíró környezetben
– Elektronikus aláírás ellenőrzése hazai és EU-s validátorokban
Elektronikus ügyintézés a gyakorlatban (Canva interaktív prezentáció)
– A Digitális Állampolgárság Program és a DÁP keretalkalmazáshoz kapcsolódó szolgáltatások
– A Biztonságos Kézbesítési Szolgáltatások használata
– A Rendelkezési Nyilvántartásban rejlő lehetőségek
– Az általános beadványtételi csatornák használata
– Egyes állami szervek beadványtételi csatornáinak használata
Gyakorlati Workshop (Canva interaktív prezentáció)
– Kérdések, válaszok
– Gyakorlati tapasztalatok, jó-, és fejlesztendő gyakorlatok megvitatása
– Integrációs lehetőségek a meglévő ügyviteli folyamatokba
– Felkészülés a digitalizáció adta jövőbeni kihívásokra
Sokan – különféle okokból – nem tudnak, vagy nem mernek önállóan elindulni ezen az úton, ezért számunkra gondolatébresztő, kedvcsináló jelleggel napról-napra megosztok egy-egy képkockát és rövid magyarázatot az előadásaimból, amelyet figyelmesen követve előbb-utóbb értelmet nyernek a ma még idegenként ható fogalmak. Természetesen ez nem fogható az előadások és tréningek tudásanyagához, a közös megértés erejéhez, a szóbeliség hatékonyságához, de a kis lépések eredménye sem elhanyagolható.
Javaslom kövessétek a napról-napra megjelenő információkat a csabamolnar.hu facebook oldalamon és itt a blogszekcióban, így a prezentációk teljes anyagába betekintést nyerhettek a közzététel napjának megfelelő tartalommal…
Nézzük a részleteket:
2026. március 23. – Aláírások fajtái és a kapcsolódó joghatások
Ahogy tegnap ígértem, íme az első képkocka az elektronikus aláírások világából – ízelítőül!
Az aláírások egyes típusait a történelmi előzményekre tekintettel már jól ismerjük. Toll, papír, barlangrajz… – idővel mind korszerű eszközökre cseréljük! 
Papíron, tollal aláírni ma még megszokott, de mostanra korszerűtlen gyakorlat – bár ennek is megvan a maga létjogosultsága.
A hagyományos aláírásunkat hordozó dokumentum szkennelése, fényképezése a digitalizáció irányába mutat, de az elvárt joghatással – általában – nemigen számolhatunk.
Az elektronikus aláírások három, eIDAS rendeletben megfogalmazott típusa (SES, AdES, QES) fogalmai esetében viszont szükségszerű tisztán látnunk, hiszen ezen múlik az aláírt dokumentum joghatása – ráadásul az ellenőrzése is elkerülhetetlen.
2026. március 24. – A kézzel írott dokumentum
Az aláírások típusainál tegnap a kézzel írott papír alapú aláírás állt a felsorolás élén. 
Talán ez a legáltalánosabb gyakorlat jelenleg, noha a hatékonysága már elmarad a technológia által kínált lehetőségektől…
Nem elsősorban a jogi megközelítés, inkább a rendszerszintű megértés érdekében 
érdemes megkülönböztetnünk a kézzel (alá)írott dokumentumok kapcsán 
egyszerű magánokiratot, teljes bizonyító erejű magánokiratot, és közokiratot – utóbbi kissé kilóg a sorból.
Bizonyára mindannyian voltunk már közjegyzőnél az aláírásunk hitelesítése érdekében, vagy kértünk fel két tanút hasonló célból, esetleg írtuk meg a nyilatkozatunkat saját kezűleg – 
tollal, papírra. 
Bizonyos joghatások eléréséhez a dokumentumnak ki kell állnia a hitelesség próbáját amit – a példánál maradva – a kézírás vizsgálhatósága, a tanúk szavahihetősége, vagy a közjegyző közmegbízatása testesíthet meg.
SPOILER ALERT! Az elektronikus aláírások világa ezt már szükségtelenné teszi! A hitelesség forrása, és az ellenőrzés módja itt már teljesen másképpen alakul…
Holnap kis kitekintéssel jövök az egyszerű magánokirat kapcsán!
2026. március 25. – A kézzel írott egyszerű magánokirat
Az okiratok egyik fajtája az egyszerű magánokirat. Törvényi vélelem nem fűződik hozzá, ennek ellenére kisebb súlyú szerződéses viszonyokban gyakran találkozhatunk vele. Az egyszerű magánokirat alacsonyabb bizonyító erejű, mint a teljes bizonyító erejű magánokirat, így 
jogvita esetén a bíróság előtt nehezebb lehet bizonyítani a tartalmának valódiságát, a nyilatkozat adott formában megtörténtét.
Amikor egy gépelt iratot, átvételi elismervényt, nyilatkozatot, adatszolgáltatást, kérelmet aláírunk – pl. tanúk vagy felülhitelesítés nélkül – általában egyszerű magánokirat jön létre. Kétség, jogvita esetén a bizonyító erejét a bíróság főszabály szerint a tárgyalás és a bizonyítás összes adatának figyelembevételével állapítja meg.
Mindezek miatt a mindennapokban megvan a maga helye ennek az okirat formának is, hiszen egy gyermekünket érintő iskolai kikérő levéltől, egy garanciajegytől nemigen volna életszerű elvárnunk magasabb bizonyító erőt. A magasabb értéket megtestesítő, különösen fontos iratok esetében azonban mindenképpen érdemes a törvényi vélelem eszközével – mind a papír alapú okiratokat, mind az elektronikus iratokat – akként biztosítani, hogy jogvita esetén is megállja a helyét.
Kezdetben a papír alapú okiratokat vizsgáljuk meg, de az előadás az elektronikus aláírások – ebben is – elvitathatatlan előnyét és gyakorlatát is bemutatja a következőkben. Addig is érdemes megismerni az okiratok sajátosságait, hogy később megérthessük az elektronikus aláírások SES, AdES, QES sajátosságait, és felmérhessük, hogy mikor, melyikre lesz szükségünk. Ez nem csupán jogi kérdés, hanem felelős választás kérdése!
2026. március 26. – A kézzel írott teljes bizonyító erejű magánokirat
Elérkeztünk a teljes bizonyító erejű magánokirathoz. Ehhez már törvényi vélelem fűződik, tehát a bizonyítási teher megfordul, így az ellenkező bizonyításáig a benne foglaltakat teljes bizonyító erővel bizonyítja. Az okirat akkor bír teljes bizonyító erővel, ha megfelel a polgári perrendtartásról szóló törvényben foglaltaknak, így különösen 
a saját kézzel írt és aláírt okirat, a két tanú aláírásával ellátott okirat, közjegyzői vagy bírói hitelesítés, ügyvédi ellenjegyzés esetén, és ami számunkra leginkább érdekes, az elektronikusan aláírt dokumentumok a megfelelő tanúsítvány alkalmazása esetén – amelyről később részletesen ejtünk szót.
Az AVDH-ként ismert Azonosításra Visszavezetett Dokumentumhitelesítés szolgáltatás – amely nem azonos az AVDH-DHSZ szolgáltatással – már jó ideje kivezetésre került, és nem is volna alkalmas teljes bizonyító erejű magánokirat létrehozására. Az ezt követő – többségében integrált hitelesítési folyamatokból ismert – Felhasználó Dokumentumhoz Rendelése (FEDOR) szolgáltatás használatával hiteles, de nem teljes bizonyító erejű dokumentum hozható létre. Erről is ejtünk még szót később részletesen.
Teljes bizonyító erejű magánokiratra általában olyankor van szükségünk, amikor jelentősebb súlyú, vagyoni értékű szerződést kötünk, nyilatkozatot teszünk, vagy jogszabály ezt előírja. Ilyenek például a kölcsönszerződések, meghatalmazások, adásvételi szerződések. Érdemes olyan esetekben is a teljes bizonyító erőre építenünk, amikor a józan ész, és a bizonyíthatóság ezt megkívánja. Érdemes előrelátónak lennünk.
Az elektronikus aláírások kapcsán részletesen fogjunk tárgyalni a kívánt joghatás eléréshez szükséges feltételeket, ezzel közeledünk a várva-várt témához… 
2026. március 27. – A kézzel írott közokirat
A KÖZOKIRAT a bizonyító erejét tekintve hasonló a teljes bizonyító erejű magánokirathoz, azonban kizárólag bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv állíthatja ki, ügykörén belül a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő módon. Ehhez is törvényi vélelem fűződik, az ellenkező bizonyításáig valódinak kell tekinteni a közokiratot, így teljes bizonyító erővel bír.
Közokirat például a bíróság ítélete, a szabálysértési hatóság határozata, a hiteles tulajdoni lap, de például a közjegyzői ügyleti okirat is. Látható, hogy magánszemélyként, gazdasági társaság képviselőjeként, vállalkozóként nemigen állíthatunk ki közokiratot, annak általában címzettjei vagyunk.
A következőkben bemutatásra kerül majd, hogy nem csupán papír alapon, de elektronikusan is létrejöhet közokirat… – de erről majd később!
2026. március 30. – A Digitalizált aláírás
Jó rendben – mondhatnánk -, papíron létrejött az egyszerű magánokirat, a teljes bizonyító erejű magánokirat vagy a közokirat, de a digitalizálódó világunkban mit sem ér a papír ha elektronikusan továbbítanánk, esetleg így tárolnánk az okiratokat. A dolog azonban nem ilyen egyszerű.
Ha elektronikusan hiteles dokumentumokra volna szükségünk, azt célszerű elektronikus aláírással ellátni. Holnapután már az elektronikus aláírásokkal és azok joghatásával foglalkozunk, ma azonban még megvizsgáljuk, hogy a hagyományos értelemben vett digitalizálás mennyire leronthatja az okirataink joghatását…
Gondoljunk csak bele, egy papír alapon teljes bizonyító erővel bíró okirat – legyen az saját kézzel írt és aláírt, tanúk által aláírt, vagy arra jogosult által felülhitelesített -, részben vagy egészben történő fényképezése, szkennelése miként rontja a hitelességét. 
Az eredeti aláírás, a kézírás sajátos jegyei, egy bélyegzőlenyomat vizsgálhatósága valamilyen kétes minőségű digitalizált példányon nemigen éri el az eredetitől elvárt szintet, különösen amellett, hogy a szkennelés, fényképezés folyamata nem ellenőrzött, nem szabályozott, annak hitelességét semmi és senki sem tanúsítja.
Fogadjuk el tehát tényként, hogy az eredeti, bármely bizonyító erejű okirattal szemben az egyszerű szkennelés, fényképezés eredményeképpen létrejött, így továbbított másolat bizonyító ereje jelentősen leromlik.
2026. március 31. – A másolatkészítés szabályai
Kapcsolódva a tegnap megkezdett gondolatmenethez, ma hoztam a hiteles másolatkészítést érintően néhány sort a jogalkotótól.
Lényegében, az arra feljogosított szerv vagy személy által, előírásszerűen készített másolat megőrzi az eredeti okirat közokirati, vagy teljes bizonyító erejét. Ezek a másolatok jellemzően záradékban utalnak az eredeti papír alapú dokumentummal egyezőségre, és valamely szervezet másolatkészítési szabályzatának megfelelőségre.
Magánszemélyként jellemzően nemigen nyílik módunk efféle hiteles másolatkészítésre, azonban szervezetek képviseletében érdemes megvizsgálni az ebben rejlő lehetőségeket, magánszemélyként, ügyfél-oldalon pedig ismerni a másolatkészítés szabályait, kritériumait.
Holnap már az egyszerű elektronikus aláírással (SES) folytatjuk – végre elérkezve az ígért témakörig… Egy megosztással segítheted, hogy ismerőseidhez is eljussanak ezek a gondolatok… Köszönöm Neked!
2026. április 01. – Az egyszerű elektronikus aláírás
SES – avagy az Egyszerű elektronikus aláírás
Számos olyan szolgáltatást találhatunk az internet világában, amely elektronikus aláírási lehetőséget kínál, más-más technológiai megoldásokkal. Fontos azonban ismernünk, hogy a különféle szolgáltatások milyen joghatás kiváltására alkalmasak.
Bizonyára találkoztunk már olyan alkalmazással, amely lehetőséget biztosít pl. 
érintőképernyőn rajzolt aláírás elhelyezésére a dokumentumon, vagy 
szkennelt aláíráskép beillesztésére (pl. Adobe Reader, Google Workspace). Tudnunk kell azonban, hogy azokhoz az aláírásokhoz, amelyek nem felelnek meg a fokozott biztonságú-, vagy minősített elektronikus aláírás követelményeinek (eIDAS), nem társul jogszabályban rögzített joghatás. (
erről majd holnap ejtünk szót…)
Szóval az e-mail vagy sms végére gépelt nevünk, a dokumentumra rajzolt vagy szkennelt aláírásképünk önmagában nem bír bizonyító erővel, annak ereje csupán a felek közötti konszenzusnak megfelelő kölcsönös bizalom szintjéig terjed.
Példaképpen, ha a gyermekünk osztályfőnöke elfogadja a szülő igazolását e-mailben gépelt szövegként (pl. az ismert e-mail címéről), vagy az igazolásul szolgáló dokumentum képernyőn történő aláírását – hasonlóképpen a papír alapon aláírt dokumentumhoz –, a cél máris elérhetővé vált egyszerű elektronikus aláírással is. Egy 
bérleti-, adásvételi szerződés esetében célszerű, 
hatóságok irányába címzett beadványok esetében jogszabályban előírt feltétel a megfelelő hitelesítés (AdES, QES, ~FEDOR), amelyeket a későbbiekben részletesen tárgyalunk – így különösen a DÁP és az egyéb tanúsítvány alapú aláírásokat és azok gyakorlatát, ellenőrizhetőségét.
Itt – a blog és a közösségi média jellegének megfelelően – csupán érintőlegesen ejtek szót az előadásokon szóban részletesen tárgyaltakról, így ha további, mélyebb részletek is érdekelnek, keress bizalommal!
2026. április 02. – Az egyszerű elektronikus aláírás
Készülve a Húsvéti ünnepkörre és a hosszú hétvégére, levezetésképpen nézzük meg az eIDAS rendelet elektronikus aláírásra vonatkozó rendelkezéseit, valamint elhatárolásképpen a fokozott biztonságú elektronikus aláírás és a minősített elektronikus aláírás követelményeit, amelyekről később részletesen szót ejtünk.
Az „elektronikus aláírás”: olyan elektronikus adat, amelyet más elektronikus adatokhoz csatolnak, illetve logikailag hozzárendelnek, és amelyet az aláíró aláírásra használ.
Ennél azonban a hazai és EU-s bizalmi szolgáltatók által kibocsátott, aláírási célú tanúsítványokkal létrehozott elektronikus aláírások – így a DÁP eAláírás is – sokkal komplexebb 
műszaki és jogszabályi követelményeknek megfeleléssel biztosítják a hitelességet.
Sok olyan szolgáltatás létezik, amely csupán az aláírásunk képi megfelelőjét rögzíti, vagy e-mail címünk alapján köti személyünkhöz a dokumentumba foglalt nyilatkozatunkat. Ezek az egyszerű elektronikus aláírások képezik a belépő szintet, amely azonban számos ügytípusban nem éri el a minimum követelményeknek megfelelést sem.
A további, hazai jogszabályi követelményeknek való megfelelést, így különösen a DÁP Tv-ben foglaltakat a későbbiekben érintjük.
Az „egyszerű elektronikus aláírás”: az eIDAS Rendelet 3. cikk 10. pontjában meghatározott olyan aláírás, amely nem felel meg az eIDAS Rendelet 3. cikk 11. és 12. pontjában meghatározott követelményeknek.
2026. április 07. – A fokozott biztonságú elektronikus aláírás
AdES – a fokozott biztonságú elektronikus aláírás
Az egyszerű elektronikus aláírás után ismerjünk meg röviden, vázlatosan az elektronikus aláírások következő szintjét a fokozott biztonságú elektronikus aláírást, amely már vitathatatlanul megfelel az írásbeliség köbveteményének, de még nem feltétlenül éri el a teljes bizonyító erőt.
A fokozott biztonságú elektronikus aláírás létrehozásához jellemzően hazai vagy EU-s, (az eIDAS követelményeinek megfelelő) tanúsítványt veszünk igénybe, amelyet valamely bizalmi szolgáltató állít ki részünkre.
A fokozott biztonságú aláírási célú tanúsítvány személyünkhöz rendelt, de az azonosítás szintje, kulcstárolás módja nem éri el a minősített tanúsítványnál elvárt szintet, így joghatása alacsonyabb. Nem szükséges okvetlenül személyes vagy videós azonosítás az igénylés során, sok esetben elegendő az okmányaink szkennelt másolatának biztosítása a bizalmi szolgáltató felé.
A fokozott biztonságú elektronikus aláírás kapcsolódhat fokozott biztonságú tanúsítványhoz, vagy minősített tanúsítványhoz abban az esetben, ha azt NEM minősített elektronikus aláírást létrehozó eszközön (QSCD) tároljuk – erről majd később részletesen is szót ejtünk.
A fokozott biztonságú tanúsítvány használatával még nem beszélhetünk a kézzel történő aláírással azonos joghatásról, és önmagában nem is eredményez teljes bizonyító erejű magánokiratot. Amennyiben minősített tanúsítványt használunk elektronikus aláíráshoz, de azt NEM minősített aláírást létrehozó eszközzel hozzuk létre, úgy szintén 
minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírás jön létre, azonban ezesetben már társulhat hozzá teljes bizonyító erő (amennyiben jogszabály előírja, és ennek megfelelően időbélyegzővel is ellátjuk).
A fokozott biztonságú tanúsítvány használatával készült fokozott biztonságú elektronikus aláírás tehát még mindig nem keletkeztet teljes bizonyító erejű magánokiratot, de bizonyos joghatások kiváltására alkalmas.
A minősített tanúsítványon alapuló, de nem QSCD eszközzel készült fokozott biztonságú elektronikus aláírással azonban létrehozhatunk teljes bizonyító erejű magánokiratot, különösen ha az időbélyegzésről is gondoskodunk.
2026. április 08. – A fokozott biztonságú elektronikus aláírás
AdES – a fokozott biztonságú elektronikus aláírás
A fokozott biztonságú elektronikus aláírással szemben támasztott követelményeket az eIDAS rendelet 26. cikke határozza meg, és elhatárolja a minősített elektronikus aláírástól.
Eszerint nem felel meg a minősített elektronikus aláírás követelményeinek, azonban kizárólag az aláíróhoz köthető, az azonosítására alkalmas, nagy megbízhatósággal kizárólag a jogosult használhatja az alapjául szolgáló adatot (tanúsítványt), és az így aláírt adat (elektronikus dokumentum) későbbi változása nyomon követhető.
A hazai DÁP Tv. szintén az eIDAS rendeletre utal az értelmező rendelkezésben, miszerint: „fokozott biztonságú elektronikus aláírás: az eIDAS Rendelet 3. cikkének 11. pontja szerinti aláírás”.
Jellemzően hazai vagy EU-s bizalmi szolgáltató (CA, GovCA) által kiállított fokozott biztonságú aláírási célú tanúsítvány felhasználásával, vagy nem QSCD kulcstárolású minősített aláírási célú tanúsítvánnyal hozhatunk létre fokozott biztonságú elektronikus aláírást, amely utóbbi esetben eredményezhet 
teljes bizonyító erejű magánokiratot is – különösen időbélyegzéssel kiegészítve. Természetesen a fokozott biztonságú és minősített bélyegző tanúsítvány e tekintetben azonos megítélés alá esik az aláíró tanúsítvánnyal.
2026. április 09. – A minősített elektronikus aláírás
QES – a minősített elektronikus aláírás
A minősített elektronikus aláírás az elektronikus aláírások királya. A 
legerősebb bizonyító erő társul hozzá, törvényi vélelem fűződik hozzá, tehát az ellenkező bizonyításág teljes bizonyító erővel bizonyítja az abban foglaltakat. Mind hazánkban, mind az EU-ban azonos joghatás fűződik hozzá, teljesíti az írásbeliség követelményeit és azonos megítélés alá esik a kézzel történő aláírással.
A hazai, vagy EU-s bizalmi szolgáltató által kiállított minősített tanúsítványon alapszik, és fontos feltétel, hogy minősített elektronikus aláírás kizárólag minősített aláírás létrehozó eszközzel hozható létre. Jellemzően ezt hívjuk QSCD kulcstárolásnak, amely a gyakorlatban egy USB-s eszköz, vagy chipkártya lehet, azonban napjainkban elérhetőek már egyéb technológiai megoldások is – így pl. távoli minősített kulcstárolás. Korábban az eSzemélyi okmányhoz rendelt tanúsítvány is, és jelenleg a Digitális Állampolgárság Program keretalkalmazásában elérhető eAláírás is megfelel ezeknek a követelményeknek, hozzá időbélyegzés is társul. Természetesen piaci alapon is igényelhetünk pl. magáncélra, gazdasági társaság működéséhez, vagy közigazgatási szerepkörhöz minősített tanúsítványt.
Fontos különbség a fokozott biztonságú tanúsítványokkal szemben, hogy a minősített tanúsítvány jellemzően 
személyes azonosításunk mellett igényelhető, így vehető át, egyes szolgáltatók biztosítanak videós azonosítást is. Közös bennük, hogy a tanúsítványunk személyhez rendelése során személyazonosságunk hitelt érdemlően ellenőrzésre kerül – ez adja a bizalom, a hitelesség egyik sarokpontját.
A másik kritérium a már említett minősített kulcstárolás, minősített aláírás létrehozó eszköz használata. Ez hivatott biztosítani az aláíró tanúsítvány fölötti kizárólagos rendelkezésünket (illetve ennek vélelmét) – ellentétben például a szoftveres kulcstárolással.
A minősített tanúsítvánnyal és minősített aláírás létrehozó eszközzel minősített elektronikus aláírás hozható létre. 
QSCD kulcstárolás hiányában minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírás jön létre, amelyet előzőleg már taglaltunk.
A fentiek szerint elektronikusan aláírt dokumentum megfelel az eIDAS rendelet és a hazai jogszabályok műszaki követelményeinek, módosításuk nyomonkövethetősége biztosított, érvényessége ellenőrizhető, az integritás sérülése esetén érvényét veszti.
2026. április 10. – A minősített elektronikus aláírás
QES – a minősített elektronikus aláírás
A minősített elektronikus aláírásokról tegnap már ejtettünk szót. Nézzük ma, hogy miként határozza meg az eIDAS rendelet!
A minősített elektronikus aláírás „olyan, fokozott biztonságú elektronikus aláírás, amelyet minősített elektronikus aláírást létrehozó eszközzel állítottak elő, és amely elektronikus aláírás minősített tanúsítványán alapul”. A fogalom visszautal a fokozott biztonságú elektronikus aláírásra és az azzal szemben támasztott követelményekre.
Érdemes megvizsgálni az aláírást létrehozó eszköz meghatározását is, amely a rendelet további rendelkezéseire utal: A minősített elektronikus aláírást létrehozó eszköz „olyan, elektronikus aláírást létrehozó eszköz, amely megfelel a II. mellékletben megállapított követelményeknek”.
A távoli minősített elektronikus aláírást létrehozó eszköz „az aláíró nevében valamely minősített bizalmi szolgáltató által a 29a. cikkel összhangban kezelt, minősített elektronikus aláírást létrehozó eszköz”.
Az eIDAS rendelet hivatkozott II. mellékletben megállapított követelményeket kiemelve: „1. A minősített elektronikus aláírást létrehozó eszközöknek megfelelő technikai és eljárási megoldások segítségével garantálniuk kell legalább azt, hogy:
a) az elektronikus aláírás létrehozásához használt adat bizalmassága ésszerű mértékben biztosítva legyen;
b) az elektronikus aláírás létrehozásához használt adat gyakorlatilag csak egyszer jöhessen létre;
c) az elektronikus aláírás létrehozásához használt adatok kikövetkeztethetősége ésszerű mértékig kizárható legyen, az elektronikus aláírás pedig megbízhatóan védve legyen a jelenleg rendelkezésre álló technológiákkal elkövetett hamisítás ellen;
d) az elektronikus aláírás létrehozásához használt adatot a jogszerűen aláíró személy megbízható védelemmel tudja ellátni a mások általi felhasználás ellen.
2. A minősített elektronikus aláírást létrehozó eszközök nem módosíthatják az aláírással ellátandó adatokat, és nem akadályozhatják meg, hogy az adatokat az aláíró az aláírás előtt megtekintse.”
Érdemes a DÁP keretszolgáltatás keretében igénybe vehető, magánszemélyek számára ingyenes elérhető minősített eAláírásra vonatkozó rendelkezéseket kiemelnünk a DÁP törvényből: „54. § (1) A digitális keretszolgáltatásként elérhető eAláírás szolgáltatás használatával létrehozott elektronikus aláírás a 8. § 38. pontja szerinti minősített elektronikus aláírást biztosít a felhasználóknak.
(2) Az eAláírás teljes bizonyító erejű magánokirat és közokirat létrehozására alkalmas.
(3) Az eAláíráshoz kapcsolódó tanúsítványban álnév nem tüntethető fel.
(4) Az eAláírás szolgáltatás a nemzeti digitális irattárcában történő aktiválást követően vehető igénybe.
(5) A felhasználó felhasználói profilja aktiválásáról, valamint inaktiválásáról a digitális állampolgárság szolgáltató az eAláíráshoz kapcsolódó tanúsítvány létrehozásával, ellenőrzésével és érvényesítésével összefüggő feladatok elvégzése érdekében a bizalmi szolgáltatót a digitális állampolgár azonosítóval értesíti.
(6) Az eAláírást biztosító bizalmi szolgáltató a tanúsítvány kibocsátásáról, visszavonásáról és azok időpontjáról értesíti a digitális állampolgárság szolgáltatót.
(7) A felhasználó az eAláírást magánszemélyként használja. Az eAláírás nem tanúsít attribútumot.”
Összefoglalva tehát – a tegnap megfogalmazottakkal összhangban – a minősített elektronikus aláírás hazai vagy EU-s bizalmi szolgáltató minősített tanúsítványán alapszik, és minősített elektronikus aláírást létrehozó eszközzel került létrehozásra – ilyen a DÁP eAláírás is. Utóbbi hiányában minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírás jön létre.
2026. április 13. – A biometrikus aláírás
🎯 Sokan azt gondolják, hogy ha egy aláírópadon aláírnak, az már kellő bizonyító erővel bíró elektronikus aláírásnak minősül. Ez azonban önmagában nem igaz. A 📝 biometrikus aláírás – a jellege miatt – korszerű, hiteles elektronikus aláírásnak tűnhet, azonban ahhoz, hogy a hitelesség, az elvárt bizonyító erő, a kívánt joghatás próbáját kiállja, ⚠️ számos követelménynek kell megfelelnie.
💡 Önmagában az a tény, hogy egy kijelzőn vagy érintésérzékeny felületen ujjal vagy eszközzel aláírunk, még nem hoz létre kellő bizonyító erővel bíró elektronikus aláírást. Erről korábban a SES, az egyszerű elektronikus aláírás fogalmánál írtam néhány gondolatot.
Ahogyan az írásszakértő a papír alapú aláírás dinamika jegyeit és jellemzőit vizsgálja, úgy vizsgálható az elektronikus változat esetében is többek között a 👉 tollnyomás erőssége, az írásszög, sebesség, gyorsulás, a vonalak formája és iránya. Ezek rögzítéséhez azonban jellemzően hiteles, auditált eszköz és környezet, szigorú technikai és jogi követelményeknek való megfelelés szükséges.
A digitális környezetben rögzített aláíráskép, a biometrikus aláírás önmagában nem eredményez eIDAS hatálya alá tartozó fokozott biztonságú (AdES), vagy minősített (QES) elektronikus aláírást, azonban az alábbi – hazai – jogszabályi követelményeknek való maradéktalan megfelelés eredményezhet teljes bizonyító erőt.
⚖️ Pp. 325. § [A teljes bizonyító erejű magánokirat]
(1) Teljes bizonyító erejű a magánokirat, ha […]
„h) olyan, törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott szolgáltatás, vagy zárt rendszerben alkalmazott, tanúsított bizalmi szolgáltatás keretében jött létre, ahol a szolgáltató az okiratot a kiállító azonosításán keresztül a kiállító személyéhez rendeli és a személyhez rendelést a kiállító saját kezű aláírására egyértelműen visszavezethető adattal együtt vagy az alapján hitelesen igazolja; továbbá a szolgáltató az egyértelmű személyhez rendelésről kiállított igazolást elektronikus dokumentumba kapcsolt, elválaszthatatlan záradékba foglalja és azt az okirattal együtt legalább minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus bélyegzővel és minősített időbélyegzővel látja el.” […]
📌 Megállapítható tehát, hogy a kijelzőre, vagy aláírópadra rajzolt aláírásképhez teljes bizonyító erő alapvetően nem társul, azonban ✅ tanúsított környezetben, ✅ legalább minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus bélyegzővel és minősített időbélyegzővel ellátott ✅ záradékkal igazoltan személyünkhöz rendelten mégiscsak elérheti a kívánt joghatást a rajzolt aláírásképünk rögzítése is.
2026. április 14. – Az elektronikus aláírás joghatása
📌 A mai napon az elektronikus aláírás eIDAS rendelet szerinti ⚖️ joghatásáról hoztam néhány gondolatot. A hazai DÁP tv. rendelkezései értelemszerűen lekövetik az eIDAS rendelet szellemiségét.
Ami számunkra kiemelt jelentőségű, hogy a 🎯 minősített elektronikus aláírás – így a DÁP eAláírás is – azonos joghatású a saját kezű aláírással az EU teljes területén. A ✅ digitálisan benyújtott beadvány joghatása nem tagadható meg kizárólag azon az alapon, hogy elektronikus formátumú – fontos azonban hangsúlyozni, hogy hazánkban ❎ nem minden ügytípus intézhető elektronikusan, így például végrendelkezésre még nem alkalmas. A digitális szolgáltatást biztosító szervezetek köre és az elektronikusan intézhető ügyek köre folyamatosan szélesedik, azonban – ahogy majd később látni fogjuk – az ✅ ügyintézés, így az azonosítás módja is szabályozott.
💡 A magánszemélyek számára díjmentesen elérhető DÁP elektronikus aláírás hazánkban és az EU tagállamaiban az elérhető legmagasabb joghatással bírnak, így célszerű a tarsolyunkban tartani az eAláírási képességet.
2026. április 15. – A teljes bizonyító erejű magánokirat létrejötte elektronikusan
A 🎯 teljes bizonyító erejű magánokiratról korábban már ejtettünk szót a papír alapú iratok kapcsán, azonban megismerkedve az elektronikus aláírásokkal, érdemes áttekintenünk, hogy mikor jöhet létre 💻 teljes bizonyító erő elektronikusan.
A ⚖️ polgári perrendtartásról szóló törvényből a korábban sokak által ismert és használt ❎ Azonosításra Visszavezetett Dokumentum Hitelesítés (AVDH) szolgáltatás kivezetésre került.
A hatályos törvényszöveg értelmében a ✅ minősített, vagy ✅ minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírás és bélyegző – ⚠️ szükség szerint időbélyegzéssel – teljes bizonyító erejű elektronikus magánokiratot keletkeztet. A jövőben ezt tekintjük a tanúsítvány alapú aláírásaink során alapvetésnek.
A ✅ biometrikus aláírásnál taglaltak szerint teljes bizonyító erejű magánokirat jön létre akkor is, ha „törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott szolgáltatás, vagy zárt rendszerben alkalmazott, tanúsított bizalmi szolgáltatás keretében jött létre, ahol a szolgáltató az okiratot a kiállító azonosításán keresztül a kiállító személyéhez rendeli és a személyhez rendelést a kiállító saját kezű aláírására egyértelműen visszavezethető adattal együtt vagy az alapján hitelesen igazolja; továbbá a szolgáltató az egyértelmű személyhez rendelésről kiállított igazolást elektronikus dokumentumba kapcsolt, elválaszthatatlan záradékba foglalja és azt az okirattal együtt legalább minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus bélyegzővel és minősített időbélyegzővel látja el.”
Teljes bizonyító erejű magánokirat jön létre akkor is, ha „a kiállító szóbeli nyilatkozatát a Dáptv. szerinti elektronikus ügyintézést biztosító szerv vagy a szolgáltatás használatára jogosult egyéb szerv a Kormány rendeletében meghatározottak szerint ✅ mesterséges intelligenciával támogatott szolgáltatás szerint írásbeli formátumba alakította, az írásbeli formátumba alakított nyilatkozat tervezetét a kiállító jóváhagyta, és dokumentum a Kormány rendeletében meghatározottak szerint hitelesítve lett.”
A törvényszöveg felsorolásának utolsó pontját a későbbiekben még részletesen vizsgáljuk. Ennek értelmében a digitális szolgáltatás nyújtása során a ✅ digitális állampolgárság szolgáltató által hitelesített dokumentum is teljes bizonyító erővel bír.
Ezzel elérkeztünk a 📌 hitelesítés, a hiteles elektronikus dokumentum kérdéséhez is, amelyet holnap vizsgálunk meg a ⚖️ DÁP vhr. tükrében.
2026. április 16. – A hiteles elektronikus dokumentum
A 🎯 HITELES elektronikus dokumentumnak számos jogszabályi feltételnek kell megfelelnie. A ⚖️ DÁP Vhr. rögzíti, hogy mely’ dokumentumokat tekintjük hitelesnek, így különösen a 💡 teljes bizonyító erejű magánokiratot, valamint 💡 közokiratot – jogszabály rendelkezése esetén – elektronikus időbélyegzővel ellátva.
⚖️ Hiteles az elektronikus dokumentum továbbá akkor is,
– ha a nyilatkozattevő vagy kiállító digitális szolgáltatást biztosító szervezet bélyegzőjével vagy a szervezet annak nevében kiadmányozásra jogosultjának legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírásával, és – ha jogszabály így rendelkezik – elektronikus időbélyegzővel látták el,
– ha iratérvényességi nyilvántartásban elhelyezték,
– kizárólag a digitális szolgáltatást biztosító szervezet zárt informatikai rendszerében történő felhasználás esetén a szervezet zárt informatikai rendszerében rögzítették, vagy
– jogszabályban meghatározott más módon hitelesítették.
🧩 Nézzünk egy szemléletes példát a hitelesítésre! Érdemes kiemelni a ✅ „Felhasználó dokumentumhoz rendelése szolgáltatást” (FEDOR), amely központi elektronikus ügyintézési szolgáltatásként az – elsősorban DÁP vagy KAÜ (Ügyfélkapu+) útján – azonosított felhasználó dokumentumhoz rendeléséről kiállított igazolást elektronikus dokumentumba vagy az elektronikus dokumentumhoz kapcsolt záradékba foglalja, és azt – a dokumentumba foglalt nyilatkozattal együtt – minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus bélyegzővel és minősített időbélyegzővel hitelesíti.
A ✅ Felhasználó dokumentumhoz rendelése szolgáltatás (FEDOR) tehát egy olyan dokumentumhitelesítési szolgáltatás, amely a beadványt benyújtó személy adatainak igazolását biztosítja azáltal, hogy a FEDOR szolgáltatója minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus bélyegzővel és minősített időbélyegzővel hitelesíti az eredeti dokumentumot és a hozzá kapcsolt igazolást, 📌 abban szerepeltetve az azt benyújtó azonosítására szolgáló 4T adatát (születési név, anyja neve, születési hely, születési dátum) – mindezt díjmentesen, és hasonlóképpen az AVDH támogató szolgáltatásként korábban működő hitelesítési eljárásához. A FEDOR-ral hitelesített okirat a digitális szolgáltatás nyújtására kötelezett szervezet előtt a felhasználó nyilatkozattételi jogosultságának igazolására felhasználható, amely igazolás nem terjed ki a képviseleti jogosultság külön jogszabályban foglaltak szerinti igazolására.
💡 Hogy miért fontos ez számunkra? A DÁP Tv. 34. § -35. § rendelkezései értelmében ⚠️ a dokumentum elektronikus aláírása, és a beküldésének folyamata elkülönül – ez a későbbiekben részletesen tárgyalni fogjuk. Az elektronikus aláírás 4T adat problémájára is visszavezethető okból (a DÁP azonosító és a tanúsítványok nem tartalmaznak 🔍 4T személyes adatot) az elektronikusan aláírt dokumentumot 👉 nem elégséges az ügyünkben eljáró szervezet, hatóság részére – „akárhogyan” – eljuttatni, azt az adott eljárás során előírt 👉 elektronikus azonosítási kötelezettség teljesülésével, általában DÁP azonosítás vagy emelt szintű kétfaktoros azonosítást biztosító ügyfélkapu (Ügyfélkapu+) igénybevételével tehetjük meg, jellemzően egy űrlap beküldésének folyamatában.
Hiába található tehát egy hatóságtól származó irat lábléc mezőjében e-mail cím, ❎ nem elégséges sem az e-mail megírása, sem az e-mail mellékleteként elektronikus aláírással ellátott – akár teljes bizonyító erejű magánokirat – beadvány továbbítása. 💭 Ez a „rövidutas” kapcsolattartási forma nem a hiteles ügyintézésre rendeltetett, mindinkább egyfajta informális kapcsolattartási lehetőségként áll az ügyfelek rendelkezésére a telefonos kapcsolattartás alternatívájaként – az írásbeliség fogalmát itt nem taglalva.
⚠️ Ne feledjük: a FEDOR-ral hitelesített elektronikus dokumentum hiteles, de nem minősül teljes bizonyító erejű magánokiratnak!
2026. április 17. – A DÁP szolgáltatások
Az állami digitális szolgáltatások 👍 rohamosan fejlődnek! Talán az észt digitális közszolgáltatásokat, konnektivitást nem szárnyaljuk túl, de vitathatatlanul nagy lépések történtek hazánkban is, amelyek jelentős részére a DÁP tv. égisze alatt életre hívott digitális állampolgárság szolgáltatások köré épül.
Mindannyiunk emlékezetében él még az a bizonyos 💭 január 15-ei határidő, amely az 📌 emelt szintű kétfaktoros azonosítást biztosító ügyfélkapu (Ügyfélkapu+) és/vagy a 📌 DÁP eAzonosítás szolgáltatás igénybevételét célozva sokakat állított technikai és gyakorlati kihívás elé a megszokott környezettel szemben. Azóta már a kétfaktoros azonosítás a mindennapjaink részévé vált, sőt napról napra jelennek meg a DÁP keretszolgáltatás útján elérhető újabb digitális szolgáltatások.
A 📍 rendőri igazoltatás során igazolhatjuk személyazonosságunkat QR-kóddal, igényelhetünk 📍 erkölcsi bizonyítványt és 📍 TB igazolást, 📍 eladhatjuk gépjárművünket, és magánszemélyként a 📍 minősített elektronikus aláírást és időbélyegzést is díjmentesen elérhetjük már nem csupán a DÁP keretalkalmazásból, de webes környezetben is. A 📍 KÜNY-tárhelybe érkező dokumentumaink és a 📍 személyes-, valamint 📍 foglalkoztatási adataink is elérhetőek a keretalkalmazásban, a 📍 Hiteles adatmegosztás pedig új távlatokat nyit az ügyintézésben. Az eAláírás tanúsítvány mellett már 📍 Személyazonosító adatainkat tartalmazó tanúsítvány is igényelhető, ami az állami és piaci szolgáltatások online felületeire történő bejelentkezést is elősegíti – 💡 immáron fényképünkkel kiegészítve.
A ⚖️ DÁP tv. a digitális állampolgárság szolgáltató részére lépcsőzetes bevezetést határoz meg az egyes szolgáltatások kapcsán, ebből látható, hogy miként újul majd meg a mindennapjaink digitalizációja. Nem szabad megfeledkeznünk a bizalmi szolgáltatókról és az általuk kiállított tanúsítványokról, az állami szervek ügyintézést támogató online szolgáltatásairól, és a piaci szereplők szolgáltatásainak digitalizációjáról sem. 💡 Ügyeink jelentős része már intézhető online, fontos azonban ismernünk az erre rendeltetett hiteles csatornákat – többek között ezek bemutatásra vállalkoztam előadássorozatom felépítése során.
🧩 A felmerülő jogi-, és gyakorlati kérdések feloldása folyamatosan történik újabb szolgáltatások bevezetésével – pl. a várt 💡 DÁP ID validátor a 4T adat és a DÁP azonosító ellenőrzésére -, és a szolgáltatási-, jogszabályi környezet fejlesztésével – pl. a 💡 folyamatba integrált eAláírás bevezetésével.
Sokakkal beszélgettem a választások kapcsán az 🔐 elektronikus szavazás problémaköréről. Azt gondolom, hogy a technológia már rendelkezésre áll, azonban ez inkább bizalmi kérdés mint informatikai, hiszen sokan még a DÁP keretalkalmazásnak sem szavaztak korlátlan bizalmat, hogyan várhatnánk a névtelenségbe vetett teljes bizalmat egy hiteles authentikációt követő anonimizálás ígéretével… Érdemes lehet példaképpen az észt választási rendszer működését áttekinteni.
2026. április 20. – Hazai bizalmi szolgáltatók
Többször esett már szó a tanúsítványokról mind a ✅ fokozott biztonságú, mind a ✅ minősített elektronikus aláírások – így a 💡 DÁP eAláírás – kapcsán is. De honnan tehetünk szert ilyen tanúsítványra?!
👉 Mi magunk is létrehozhatunk elektronikus aláíráshoz használható tanúsítványt – akár az Adobe Reader alkalmazással is –, azonban az ⛔ nem lesz része a bizalmi láncolatnak, így származása, tartalma nem hiteles, nem ellenőrizhető, amely éppen az elérni kívánt célt csorbítja. Ennek is megvan a maga helye és szerepe, azonban éppen a hitelesség, az ellenőrizhetőség, a bizalom érekében mindenképpen 🔒 bizalmi szolgáltatótól származó tanúsítványok használatát javaslom. Ma a hazai bizalmi szolgáltatókról ejtünk néhány szót, amelyet azonban az előadások keretében részletesen kifejtünk.
🔗 A hazai bizalmi szolgáltatókat az NMHH, azaz a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság tartja nyilván. Az https://esign.nmhh.hu/ oldalon elérhetünk egy ⚠️ naprakész nyilvántartást, amely a minősített és nem minősített bizalmi szolgáltatók szolgáltatásait, így az elektronikus aláírást is tartalmazza.
Érdemes figyelemmel lennünk a 💬 szolgáltatás érvényessége rovatra, illetve eleve így szűrni, hiszen pl. a négy minősített elektronikus aláírás szolgáltató közül a ⛔ FaceKom Services Zrt. 2026.01.22-től már nem szolgáltat minősített aláírási célú tanúsítványt – mégis szerepel a listában.
Marad tehát a minősített szolgáltatások körében elektronikus aláírást szolgáltató 🎯 NISZ Zrt. (GovCA), valamint a 🎯 NetLock Kft. és a 🎯 Microsec Zrt. A NISZ Zrt. elsősorban állami, kormányzati szereplők számára kínál szolgáltatásokat, azonban a DÁP eAláírás hátterét – tanúsítványát – is Ők biztosítják, mint már említettük magánszemélyek számára díjmentesen. A NetLock Kft. és a Microsec Zrt. mint piaci szerepelő mind magánszemélyként, mind gazdasági társaságként felmerülő igényeinkre kínál megoldást, értelemszerűen valamekkora pénzügyi ellentételezés fejében.
A nem minősített szolgáltatások körében hasonló a helyzet. A listában szereplő ⛔ Digitoll Kft. már megszűnt, 2021.10.26-tól nem nyújt bizalmi szolgáltatást, azonban a fent említett NISZ Zrt., NetLock Kft. és Microsec Zrt. mesterhármas itt is megtalálható, hiszen nem kizárólag minősített szolgáltatásokat nyújtanak.
📣 Többen kérdezték tőlem a DÁP eAláírás bevezetése kapcsán, hogy miért van létjogosultsága mégis a piaci „minősített” és „nem minősített” bizalmi szolgáltatásoknak magánszemélyek számára, ha ott az ingyenes, minősített DÁP eAláírás, ráadásul időbélyegzéssel. 🔜 Ezt a kérdést a későbbiekben még körbejárjuk, annyit azonban 💡 előzetesen is elárulok, hogy nem mindenkinek, és nem minden informatikai környezetben célszerű, kézreálló, eredményorientált a DÁP eAláírás használata, így én magam is rendelkezem nem minősített aláírási célú tanúsítvánnyal a mindennapi, egyszerűbb megítélésű, minősített tanúsítvány használatát nem igénylő ügyeim kapcsán, amely aláírások így e-mailhez, szerkeszthető dokumentumokhoz, ASICE konténerekhez, egyedi megjelenést tartalmazó pdf dokumentumokhoz célszerűbbek. Holnap megnézzük, hogy mi a helyzet az EU-s bizalmi szolgáltatások világában…
2026. április 21. – Európai uniós bizalmi szolgáltatók
Folytatva a tegnap megkezdett gondolatmenetet, figyelemmel az ✅ eIDAS rendeletre és a minősített tanúsítványok EU-s joghatására, nem mehetünk el amellett, hogy a hazai bizalmi szolgáltatók mellett – azzal egyenértékűen – az ✅ Európai Unió más tagállamainak bizalmi szolgáltatóitól is beszerezhetünk – többek között – aláírási célú tanúsítványokat.
A 🖇️ https://eidas.ec.europa.eu/efda/home oldalon elérhető 🔍 eIDAS Dashboard lehetőséget biztosít számunkra, hogy böngésszük az uniós országok által közzétett ⚠️ minősített bizalmi szolgáltatók és az általuk nyújtott szolgáltatások bizalmi listáját. 💡 Fontos hangsúlyozni, hogy az uniós országok önkéntes alapon a minősítettektől eltérő bizalmi szolgáltatásokat is felvehetnek a bizalmi listákra. Ez azonban csak nemzeti szinten történik, és egyértelműen jelezni kell, hogy nem rendelkeznek az eIDAS-rendelet szerinti minősítéssel.
💭 Megvizsgálva a hazai bizalmi szolgáltatók listáját, láthatjuk rajta a Magyar Telekom Nyrt. és a NOTARchiv Kft. bizalmi szolgáltatókat is, amelynek oka többek között a minősített időbélyegzés és a minősített archiválás bizalmi szolgáltatásaik. Ezekkel a hazai listában azért nem találkoztunk tegnap, mert elektronikus aláírás kategóriára szűrtünk.
💡 Amellett, hogy alapvetően mindenkit arra bíztatok, hogy használja ki bátran az EU más tagállamainak szolgáltatásait is, korrektnek vélem megjegyezni, hogy ⚠️ a külföldi bizalmi szolgáltatók tanúsítványaival szemben érezhető a gyakorlatban némi bizalmatlanság, hiszen még a hazai tanúsítványok validálása sem a mindennapjaink rutinszerű része, valahol érthető az ismeretlentől való idegenkedés az elfogadó, hatósági oldalon. Annak azonban, aki érez magában erre affinitást bátran ajánlom, hiszen a 🔐 joghatása tekintetében kétség nem fér az egyenrangúságához.
2026. április 22. – Önaláírt tanúsítványok használata
Eddigiekben megvizsgáltuk a ✅ hazai-, és az EU-s bizalmi szolgáltatók körét, és említést tettünk az 🧩 önaláírt tanúsítványokról is.
💡 Számos lehetőségünk van tanúsítvány előállítására, talán legkézenfekvőbb az Adobe Reader alkalmazásban új digitális azonosító létrehozása. A varázsló végigvezet a szükséges lépéseken, majd az elkészült tanúsítvány menthető, exportálható.
Szükséges azonban kiemelni, hogy az ⚠️ önaláírt tanúsítvány (self-signed certificate) nem egy külső, megbízható hitelesítés-szolgáltatótól származik, így noha technikai értelemben teljes értékű, bizalmi szintjét tekintve mégiscsak korlátozott a felhasználási köre. ❎ Nem megbízható forrásból származik, így nem igazolja (személy)azonosságunkat, személyünkhöz tartozását, nem eIDAS kompatibilis és legfőképpen ❎ nem alkalmas hatósági, hivatalos ügyintézésre.
☑️ Egyes zárt, belső környezetekben, oktatási, fejlesztési, tesztelési feladatok ellátása során, vagy személyek egymás közötti kizárólagossága körében mégis megvan a maga létjogosultsága, hiszen a magunk által aláírt tanúsítvány megosztható, bizalmi szintnek megfelelően mások által importálható, így a funkcionalitását – bizonyos megkötésekkel – ugyanúgy képes ellátni🔒 technikai értelemben mint a bizalmi szolgáltatók tanúsítványai.
2026. április 23. – Önaláírt tanúsítványok adatai
A tegnapi gondolatmenetet folytatva, ma nézzük, miként néz ki egy 🪪 önaláírt tanúsítvány amelyet jómagam állítottam elő, és egy 🔐 bizalmi szolgáltató által kiállított tanúsítvány, amely kellő joghatást biztosít az aláírás során.
💬 Fontos megjegyezni, hogy az önaláírt tanúsítvány előállítása során szabadon adhatók meg a kiállító adatai, így a hitelesség ellenőrzésének nem csupán a kiálltó adatainak ellenőrzése az alapja, feltétlenül érdemes áttekinteni a ⚠️ tanúsítvány láncolatának megfelelőségét is – egészen a bizalmi szolgáltatóig felmenően.
🔜 Az aláírások validálásáról, érvényességük vizsgálatáról, és a rendelkezésre álló eszközökről külön diasorozattal érkezem hamarosan…
2026. április 27. – Aláírási szerepkörök, tevékenységi köreink szeparációja
Az előzőekben említettem, hogy a ⚠️ DÁP eAláírás kizárólag magánszemélyek számára érhető el. Ezzel szemben azonban 💡 számos szerepkört töltünk be a mindennapjaink során.
Gondoljunk csak bele! 📌Szülőként, családfőként, szerződő félként, összességében magánszemélyként aláírhatunk levelet a gyermekünk iskolájának címezve, vásárolhatunk járművet, ingatlant, készíthetünk adóbevallást, levelezhetünk egyes ügyeinkben a hatóságokkal, biztosítótársaságokkal, pénzügyi intézetekkel. A 📌munkakörünkben azonban betölthetünk például állami tisztséget, dolgozhatunk kormányhivatalban, rendvédelmi szervnél vagy más hivatalokban, esetleg ügyvédként, közjegyzőként ahol szintén elektronikusan írunk alá, sőt, akár közokiratot is kiállítva. Emellett 📌 dolgozhatunk egyéni vállalkozóként a tudásunkat kamatoztatva, vagy lehetünk valamely 📌 gazdasági társaság, egyesület tagja, tisztségviselője, ahol a cég, egyesület képviseletében járunk el.
A példaként felsorolt 🧩 négy szerepkör akár egy ember érintettségében is összpontosulhat, így belátható, hogy nagy jelentősége van annak, hogy ⚠️ mit, mivel, milyen tanúsítvánnyal, és jogosultság birtokában írunk alá – nem csak elektronikusan. 💬 Belátható, hogy cégvezetőként, közjegyzőként sem bélyegezzük a hivatali körbélyegzőjével a gyermekünk iskolájának írt magánlevelet csupán azért, hogy nyomatékot adjunk a mondandónknak, így ez az elektronikus térben is kerülendő.
👉 Magánszemélyként a kivezetés alatt álló ✅ eSzemélyi okmányban tárolt tanúsítvány még elérhető lehet néhányunknak, azt váltotta a díjmentesen elérhető ✅ DÁP eAláírás, de szabadon vásárolhatunk tanúsítványt piaci alapon ✅ (CA) bizalmi szolgáltatóktól is.
👉 Állami tisztségviselőként jellemzően a✅ GovCA tanúsítványait és kisebb számban a ✅ CA tanúsítványokat, míg gazdasági társaság képviseletében, egyéni vállalkozóként elsősorban a ✅ CA-k tanúsítványait használjuk. Ezek jellemzően tartalmazzák a 🔗 betöltött tisztségre, szervezetre vonatkozó adatokat is.
A lényeg tehát, hogy 🔍 az elektronikus aláírásunk illeszkedjen az aláírandó dokumentumhoz tartozó 🎯 identitásunkhoz, legyen az akár magánszemély, állami tisztségviselő, vagy gazdasági társaság képviselője. Az attribútum és szerepkör tanúsítványokról a későbbiekben ejtünk majd szót.
2026. április 28. – Aláírási szerepkörök szeparációja, a tanúsítványok tartalma
Az aláírási szerepkörök szeparációjának 💡 nem csak az aláíráskor van jelentősége. Bármely dokumentum aláírásához használt tanúsítványban 🔍 megtekinthetjük hogy az kinek, mely’ adataival került kiállításra. Egyes tanúsítványok a 🔒 név, ország, székhely megjelölése mellett tartalmazhatják 🔒 a tulajdonos személyazonosító okmányának számát, DÁP profilazonosítóját, esetleg e-mail címét is.
A szervezeti tanúsítványok jellemzően a 🔒 név és beosztás adatokat is tartalmazzák a szervezeti e-mail cím és a szervezet megnevezése, adóazonosító száma, székhelye mellett, ezáltal könnyedén összekapcsolható a szervezet és a személy a tanúsítvány adatai alapján is.
Az elektronikus aláírás érvényessége 💬 független a dokumentum képi megjelenésétől, így attól is, hogy milyen grafikus megjelenítése van az elektronikus aláírásunknak. Más-más a vizuális megjelenése például a 🧩 DÁP eAláírásnak, az 🧩 Adobe Reader alkalmazásban rögzített elektronikus aláírásnak, de akár a 🧩 GoodID vagy KEAASZ alkalmazásból származó dokumentumnak is. Mindemellett, a vizuális megjelenés el is hagyható, ez nem befolyásolja a dokumentum hitelességét, noha sokak számára még mindig ez az első kontrollpont.
2026. április 29. – 4T adatkör és az adatikrek problémája
Az elmúlt napokban többször említettük a 📌 4T adatkört a személyazonosítás kérdéskörében. Szükséges azonban tisztán látnunk ennek ⚠️ korlátait illetően is. A 4T adat, így 🧩 születési név, 🧩 születési idő, 🧩 születési hely, 🧩 anyja neve adatok még mind a mai napig képezik – egyébként korszerűtlenül – a személyazonosítás alapját. Erre vezethető vissza az adatikrek problémaköre. Nézzünk erre egy példát!
🔗 A KSH 2025. évi statisztikája alapján 2024-ben 40.475 férfi, és 37.688 nő született. Ez az adat 1975-ben 91.637 férfi és 88.772 nő volt. Elképzelhető, hogy ebben a nemenként 40-90 ezer közé tehető populációban születhetett azonos napon, azonos településen, azonos nevű édesanyától két azonos névre keresztelt személy? Egy nagy gyakoriságú vezeték-, és keresztnévhez (pl. Kovács József) tartozó, szintén gyakori nő név (pl. Nagy Erzsébet) gyermeke nagy valószínűséggel kap az édesapjával azonos vezetéknevet, és egy a korszakban gyakori keresztnevet – akár az édesanyja keresztnevét.
💡 Elképzelhető tehát, hogy egy nagyvárosban (főváros vagy megyei jog város) azonos napon a fenti névképzési logika mentén két azonos nevű édesanya is életet ad gyermekének, akiket egymásról nem tudva azonos névre keresztelnek? Napi 110-251 azonos nemmel születő gyermek esetén ennek a valószínűsége nem csekély, de a lényeg, hogy biztosan nem nulla.
A fentiek miatt létező problémakör az 🔍 adatikrek problémája, amely szerint nagyságrendileg néhány ezer ilyen 4T adatazonos személy-pár létezhet hazánkban. Mindezek fényében belátható, hogy a ✅ személyazonosító jel, ✅ adóazonosító jel, ✅ TAJ szám mennyire fontos szerepet tölt be a személyazonosításban, és hogy miért fontos sok esetben lakcímet vagy okmány sorszámot is feltüntetnünk egyes dokumentumokban. Új vívmány a ✅ DÁP-profilazonosító, amely immáron a DÁP profil aktiválásával létrejött azonosítóként egyedi azonosítónk pl. a DÁP eAláírásunk kapcsán is. De ha csak azt tartalmazza, hogyan állapítható meg az aláíró személye?
💬 A tanúsítványok jellemzően tartalmazzák a nevünket, és ahhoz tartozóan e-mail címünket (ez is egyedi), DÁP azonosítónkat (DÁP eAláírás), vagy személyi okmányunk számát (eSzemélyi aláírás), esetleg a képviselt szervezet megnevezését, adóazonosító számát, beosztásunkat.
Mindezek azonban ⚠️ nem köthetők közvetlenül az aláíró személyes 4T adatához, így annak ellenőrzése (💻 közhiteles nyilvántartásból lekérdezés, 📝 adatok szöveges rögzítése a dokumentumban…) feltétlenül szükséges csakúgy, mint a képviseleti jog megfelelő igazolása. Ezzel folytatjuk hamarosan…
2026. április 30. – A tanúsítványban tárolt személyes és intézményi adatok
Ahogy az eddigiekben megismerhettük, a 💡 tanúsítványaink különféle adattartalommal rendelkezhetnek. A 🧩 személyes aláíró tanúsítványunk nevünk mellett jellemzően okmányszámunkat, elektronikus levelezési címünket vagy DÁP profilazonosítónkat tartalmazza – utóbbi kizárólag magánszemélyek számára biztosított.
Az 🧩 üzleti aláíró tanúsítványban a nevünk mellett beosztásunk, a képviselt szervezet megnevezése és adószáma, hivatali e-mail címünk is megtalálható, így közvetlen kapcsolat áll fenn a természetes személy és a képviselt cég között, ⚠️ azonban képviseleti-, cégjegyzési jogot nem igazol.
A 🧩 bélyegző tanúsítvány elsősorban olyan dokumentumok céges bélyegzésére szolgál, ahol nincs szükség cégszerű aláírásra, így például az elektronikus számlázás, érkeztetés körében elterjedt. ⚠️ Képviseleti jogot ez az aláírási-, bélyegzési metódus sem igazol.
👉 Érdemes a bizalmi szolgáltatók kínálatából körültekintően, a célnak megfelelő tanúsítványtípust választani, amely nem csak a 🛡️ AdES, QES elhatárolásra vonatkozik, továbbá 💻 ne feledkezzünk meg az időbélyegzésről sem.
2026. május 04. – A képviseleti jog igazolása és vizsgálata
A 📌 4T adataink, és 🖊️ egyéb azonosító adatok (személyazonosító szám, adóazonosító jel/szám, okmányszám, DÁP profilazonosító, e-mail cím) ismeretében ellenőrizhető, hogy a 🪪 tanúsítványban tárolt adatok, és az érintett természetes személy összetartoznak-e. ⚠️ Nehéz azonban a természetes személy 4T adatainak összerendelése a tanúsítvánnyal akkor, ha utóbbiban pl. csak név és DÁP profilazonosító, okmányszám, vagy e-mail cím található meg. ✅ Ezt részben feloldja a dokumentum tartalma és annak előzetes, kölcsönös egyeztetése (ellenőrzése), részben pedig a különféle állami nyilvántartások (pl. okmányszám esetében), és a bevezetésre váró DÁP ID-validátor, ami ellenőrizhetővé teszi a DÁP profilazonosító és az ismert 4T adat összetartozását.
A közigazgatásban a ✅ Felhasználó Dokumentumhoz Rendelése Szolgáltatás (FEDOR) biztosítja a DÁP vagy Ügyfélkapu+ bejelentkezés után a természetes személy adatainak a ⚠️ hitelesített dokumentumhoz rendelését – így ezzel megteremti a benyújtott dokumentum természetes személyhez tartozásának követlen ellenőrzésének lehetőségét. ⚠️ Fontos tudni, hogy a FEDOR hitelesítés nem azonos az elektronikus aláírással, ahogy ez korábban az AVDH-ra is igaz volt. Erről később még ejtünk szót.
A 💡 képviseleti jog kérdése azonban túlmutat a tanúsítvány tartalmán. A saját nevünkben benyújtott dokumentumokra részben lehet válasz a tanúsítvány tartalma, de gondoljunk csak bele a 🧩 cég nevében eljáró tisztségviselő, vagy a 🧩 magánszemély nevében eljáró meghatalmazottja helyzetébe. Szerencsére mindegyikre van megoldás. A gazdasági társaság képviseletének ellenőrzését segíti a vezető tiszteségviselők, képviseletére jogosultak adatainak a ✅ Céginformációs Szolgálat közhiteles nyilvántartásában rögzítése, vagy akár a klasszikus aláírásminta, aláírási címpéldány. Jó hír azonban, hogy a 💡 cégjegyzékben már rögzíthető az aláíró tanúsítvány is, így annak használata cégszerű aláírásnak minősül.
✅ Magánszemélyek esetében a külön dokumentumban rögzített meghatalmazástól, a Rendelkezési Nyilvántartáson át számos lehetőség biztosított a képviseleti jog igazolására, azonban ezek sok esetben még nem elég elterjedtek ahhoz, hogy a (magán)felek kellő bizalommal és magabiztossággal dolgozzák fel. Ennek a folyamatnak is megvan a maga evolúciója…
2026. május 05. – Az elektronikus azonosítási kötelezettség a 4T adat biztosítása érdekében
Mint megismerhettük, a tanúsítványban tárolt adatoknak és a természetes személy – hatósági eljárások során kezelt – 4T adatkörének ⚠️ szoros kapcsolata elengedhetetlen a hivatali ügyintézés során. 💬 Nem volna életszerű elvárni hogy bármely hatóság eljáró ügyintézője a tanúsítványban tárolt okmányazonosító, vagy egyéb azonosító alapján kíséreljen meg bennünket beazonosítani, 💡 esetleg a tanúsítványt kiadó bizalmi szolgáltatót keresse meg a tanúsítvány tulajdonosának beazonosítás érdekében, különösen hogy tegye ezt EU-s, nemzetközi szinten – hiszen az eIDAS rendelet nem ismer országhatárokat…
A DÁP Tv. értelmében ⚖️ ha az adott ügy a személyes ügyintézés során személyazonosító adat megadását követeli meg, akkor az elektronikus térben is azonosítási szolgáltatás útján kell adatainkat az azonosításunk érdekében biztosítanunk. Ez lehet az elektronikus azonosítási szolgáltatás (ilyen a DÁP útján azonosítás is), vagy az eIDAS rendelet 6. cikk (1) bekezdése szerinti azonosító eszköz.
🔍 Hogy megérthessük, nézzünk egy példát!
Egy adott hatóság részére beadványt szeretnénk előterjeszteni, amely érdekében szabatosan megfogalmazzuk a beadványunkat, majd valamely rendelkezésünkre álló elektronikus aláírási célú tanúsítványunkkal elektronikusan aláírjuk, időbélyegezzük azt. ❌ Az így elkészült beadványt elektronikus levélben megküldjük a hatóság kapcsolattartási e-mail címére. Ott az ügyintéző szembesül az első problémákkal: 🧩 Kitől származik a beadvány? 🧩 Az aláíró személye azonos a dokumentumban rögzített személy adataival? 🧩 Az adatok helyesek, valósak? 💬 Ennek feloldására az eSzemélyi aláírás esetén az okmányszám, DÁP eAláírás esetén a DÁP profilazonosító ellenőrzése volna célszerű, de a piaci tanúsítványokban tárolt e-mail cím, tanúsítvány sorszám ellenőrzésére nem áll rendelkezésére ilyen hazai és EU-s egységes nyilvántartás.
✅ Ezzel szemben a már kivezetett Azonosításra Visszavezetett Dokumentum-Hitelesítés Szolgáltatás (AVDH) logikája eddig is az volt, hogy az Ügyfélkapus (immáron Ügyfélkapu+) hitelesítésünk után a dokumentumhoz csatolt 📝 záradékban a szolgáltató szöveges, olvasható formában rögzítette a személyes adatainkat, amely az így 🪪 hitelesített dokumentum részeként tanúsította személyünktől származását. Az AVDH kivezetése után a Felhasználó Dokumentumhoz Rendelése Szolgáltatás (FEDOR) ugyenezt a logikát követi, Ügyfélkapu+ vagy DÁP azonosítás után a szolgáltató a dokumentumhoz rendel egy személyes adatainkat tartalmazó 📝 záradékot, így a hitelesített dokumentum személyünktől származása nem kétséges. Ezt a gyakorlatot az önálló, vagy folyamatba integrált elektronikus aláírással fűszerezve nemcsak hiteles, de elektronikusan aláírt dokumentum is személyünkhöz rendelhető lesz. A folyamatba integrált eAláírásról a későbbiekben még szót ejtünk.
📌 Fentiekből látható, hogy a hatóságok előtt az ügyeink intézése során nem elegendő csupán a joghatás kiváltására alkalmas dokumentum létrehozása és beküldése, annak során további kritériumoknak is meg kell felelnünk. Az ügyfélbarát kapcsolattartás érdekében számos 💻 űrlap alapú szolgáltatás biztosít számunkra beadványtételi lehetőséget, így semmiképpen sem javaslom a határozatok láblécében szereplő ❌ e-mail címekre szöveges e-mailben vagy csatolt – akár elektronikusan aláírt – mellékletben történő válaszadást.
🔜 A beadványtételi csatornák világába a következő előadásom nyújt majd részletes betekintést.
2026. május 06. – Az AVDH kivezetése és a FEDOR szolgáltatás evolúciója
Az ❌ Ügyféli Azonosításra Visszavezetett Dokumentumhitelesítés (AVDH) szolgáltatás kivezetése után is biztosított az elektronikus ügyintézés. Ehhez kétség nem fér! A mára méltán ismert űrlap alapú beadványtételi csatornákon (pl. ePapír, inNOVA, iFORM, eSzemélyügy…) az AVDH helyét és funkcióját a ✅ Felhasználó dokumentumhoz rendelése szolgáltatás, rövid nevén a FEDOR veszi át. Nézzük ennek az evolúcióját!
💡 Bizonyára emlékszünk, hogy 2025. év elejétől az AVDH szolgáltatás már önállóan, a dokumentumok hitelesítésére már nem volt használható, kizárólag támogató szolgáltatással integráltan, azaz a beadványtételi folyamatok részeként. Egyszerűen fogalmazva ez utóbbi szerepet veszi át a Felhasználó dokumentumhoz rendelése szolgáltatás. 2025. januárig az AVDH szolgáltatással hitelesített dokumentum a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 325. § (1) bekezdésének g) pontja értelmében teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősült, azonban ezt a rendelkezést a jogalkotó hatályon kívül helyezte. Ezzel összhangban a DÁP Tv. 119.§ (2) bekezdése értelmében „A 2024. augusztus 31-én hatályos E-ügyintézési törvény szerinti azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés-szolgáltatás használatát a személyre szabott ügyintézési felületen 2024. december 31-ig kell biztosítani. Az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés-szolgáltatás 2025. január 1-től csak a digitális szolgáltatást biztosító szervezet részére, a nevében eljáró személy nyilatkozatának hitelesítésére, valamint 2025. október 31-ig a támogató szolgáltatással integráltan nyújtható.” Mostanra ez a határnap is eltelt, tehát sem önállóan, sem űrlap alapú beadványtétel keretében nem használható tovább az AVDH szolgáltatás.
Bevezetésre került azonban a ✅ FEDOR, a Felhasználó dokumentumhoz rendelése szolgáltatás, amelyet a 2025.11.01-ei hatállyal módosított, ⚖️ a digitális szolgáltatások, a digitális állampolgárság szolgáltatások és támogató szolgáltatások részletes műszaki követelményeiről szóló 322/2024. (XI. 6.) Korm. rendelet 72/A.§ – 72/B.§ szövegéből, valamint a szeusz.gov.hu oldalra feltöltött FEDOR dokumentációkból ismerhetünk meg.
Vizsgáljuk meg a ⚖️ DÁP Tv. 34.§ -35.§ rendelkezéseit is, amely értelmében a ⚠️ dokumentum elektronikus aláírása, és a beküldésének folyamata elkülönül. Az 💡 elektronikus aláírás korábban említett 4T adat problémájára is visszavezethető okból az elektronikusan aláírt dokumentumot nem elégséges az ügyünkben eljáró szervezet, hatóság részére – akárhogyan – eljuttatni, azt az adott eljárás során előírt elektronikus azonosítási kötelezettség teljesülésével – általában DÁP azonosítás vagy emelt szintű kétfaktoros azonosítást biztosító ügyfélkapu (Ügyfélkapu+) igénybevételével – tehetjük meg az űrlap beküldésének folyamatában. Hiába található tehát egy hatóságtól származó irat lábléc mezőjében e-mail cím, nem elégséges sem az e-mail megírása, sem az e-mail mellékleteként elektronikus aláírással ellátott – akár teljes bizonyító erejű magánokirat – beadvány továbbítása. 💡 Ez a „rövidutas” kapcsolattartási forma nem a hiteles ügyintézésre rendeltetett, mindinkább egyfajta informális kapcsolattartási lehetőségként áll az ügyfelek rendelkezésére a telefonos kapcsolattartás alternatívájaként – az írásbeliség fogalmát itt nem taglalva.
🪪 A FEDOR tehát egy olyan dokumentumhitelesítési szolgáltatás, amely a beadványt benyújtó személy adatainak igazolását biztosítja azáltal, hogy a FEDOR szolgáltatója 🔒 minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus bélyegzővel és minősített időbélyegzővel hitelesíti az eredeti dokumentumot és a hozzá kapcsolt 📝 igazolást, abban szerepeltetve az azt benyújtó azonosítására szolgáló adatait (születési név, anyja neve, születési hely, születési dátum) – mindezt díjmentesen, és hasonlóképpen az AVDH támogató szolgáltatásként korábban működő hitelesítési eljárásához.
A FEDOR-ral hitelesített okirat a digitális szolgáltatás nyújtására kötelezett szervezet előtt a ⚠️ felhasználó nyilatkozattételi jogosultságának igazolására felhasználható, amely igazolás ⚠️ nem terjed ki a képviseleti jogosultság külön jogszabályban foglaltak szerinti igazolására.
🔗 Néhány lényeges információ a FEDOR szolgáltatásról (forrás: szeusz.gov.hu):
A FEDOR-ral hitelesített elektronikus dokumentum 📌 hiteles, de 📌 nem minősül teljes bizonyító erejű magánokiratnak!
Nem kezel külön felhasználókat, a Felhasználó nincs regisztrálva a FEDOR rendszerben
A közvetlen felhasználói interfészt saját felület formájában a csatlakozott szakrendszer nyújtja, mely integrált a FEDOR szolgáltatással. A szakrendszer feladata a dokumentumhitelesítést kérő személy által feltöltött dokumentumot elküldeni a FEDOR-nak. Ezt követően a szakrendszer a kiválasztott authentikációs metódusnak megfelelő oldalra (Központi Azonosítási Ügynök) irányítja a felhasználó böngészőjét, ahol a Felhasználó – ha korábban még nem tette meg – azonosítja magát, majd a KAÜ átadja a FEDOR-nak az azonosított felhasználó igazolásba kerülő adatait.
A szolgáltatás csak ideiglenesen (legfeljebb 24 óráig) őrzi meg a hitelesített dokumentumokat, melyek letölthetősége ezen idő alatt folyamatosan biztosított. Ezt követően a Szolgáltató törli az eredeti és a hitelesített dokumentumot.
A FEDOR elérhető elektronikus űrlapokba (pl. iFORM) beépítetten, továbbá különböző szervezetek e-ügyintézési felületein, valamint az e-Papír szolgáltatásban.
A FEDOR által támogatott aláírás típusok: XAdES típusú aláírás (A), PAdES típusú PDF aláírás (LTV). A FEDOR által támogatott konténer formátum: ASiCE
A FEDOR támogatja XAdES és ASiCE típusú aláírás esetén a tetszőleges kiterjesztésű dokumentum hitelesítését.
📌 A FEDOR akkor támogatja a dokumentum aláírását PDF formátumban, ha a feltöltendő dokumentum nem tartalmaz elektronikus aláírást, bélyegzőt vagy időbélyeget. 📌 A már hitelesített PDF dokumentum FEDOR-ral ASiCE formátumban hitelesíthető.
A FEDOR támogatja a több személy általi (egymás utáni) dokumentumhitelesítést, ASiCE formátumban.
A PDF dokumentum készítése során legalább 1.6 verziószámú PDF generálót (motort) kell alkalmazni.
Az egyszeri dokumentumfeltöltés során megengedett maximális méret: 200 MB.
💬 Összefoglalva tehát rögzíthetjük, hogy aki az AVDH hitelesítési folyamatát ismerte, a dokumentumok benyújtásával a FEDOR szolgáltatás keretében sem lesz problémája. Nem szükséges hozzá önálló regisztráció, hiszen DÁP azonosítás vagy emelt szintű kétfaktoros azonosítást biztosító ügyfélkapu igénybevételével a benyújtandó dokumentum hitelesen igazolja a benyújtó adatait.
Ezzel eljutottunk a 🎯 képviseleti jog igazolásának kérdéséhez. A ⚠️ FEDOR ugyanis nem alkalmas a képviseleti jogosultság külön jogszabályban foglaltak szerinti igazolására. Külön figyelmet érdemel, hogy az AVDH után a gazdálkodó szervezetek keresik az AVDH-hoz hasonló hitelesítési, aláírási formákat. Az eSzemélyi okmányban tárolt – még elérhető, de kivezetés alatt álló – eAláírási célú tanúsítványok és a DÁP-keretalkalmazásban elérhető eAláírás szolgáltatás magánszemélyek számára biztosított. A gazdálkodó szervezetek képviselete során az elektronikus aláírás a bizalmi szolgáltatók (így pl. hazai környezetben különösen a NISZ, Netlock, Microsec) aláíró vagy bélyegző tanúsítványai és időbélyegzés szolgáltatásai alkalmasak.
Az ügyfelek számára nyújtott, a KÜNY-regisztrációhoz kapcsolódó hivatalos elektronikus kapcsolattartásra szolgáló tárhely, biztonságos kézbesítési szolgáltatási cím a 📌 KÜNY-tárhely, amelyet sokan Ügyfélkapu tárhelyként, korábban Értesítési tárhelyként ismertek. A gazdálkodó szervezetek 2018. január 01-től 📌 CÉGKAPU szolgáltatás igénybevételével tesznek eleget az elektronikus kapcsolattartási kötelezettségüknek. Itt szeretném megjegyezni, hogy a cégvezető és az ügykezelő személye az aláírás és a hitelesítés (benyújtás) során elkülönül. Az elektronikus ügyintézést biztosító szervek, valamint a Kormány által kijelölt, közfeladatot ellátó szervek számára a hivatalos elektronikus kapcsolattartásra szolgáló tárhely, biztonságos kézbesítési szolgáltatási cím a hivatali tárhely, közismert nevén a 📌 HIVATALI KAPU.
🔜 Fentiekkel a dokumentum korábbi terminológia szerinti hitelesítésétől (AVDH), a benyújtás folyamatában végzett felhasználóhoz rendelésen és hitelesítésen át (FEDOR), az elektronikus aláírásokat is érintve elérkeztünk az KÜNY-tárhely, Cégkapu és Hivatali kapu használatához, amely szolgáltatások a napjaink elektronikus kapcsolattartása során már nem kerülhetőek meg. Innen folytatjuk a következő diasorral, de előtte még röviden említést teszünk az időbélyegzésről…
2026. május 07. – TSA avagy az időbélyegzés szolgáltatás szerepe a joghatás kiváltásában
Az elektronikus aláírások világában gyakran elfeledett mostohagyermek az 🔐 időbélyegző tanúsítvány, pedig fontossága és szükségesség elvitathatatlan. Egy dokumentum kapcsán ⚠️ nem csupán az bír relevanciával hogy ki írta alá, hanem az is hogy mikor! 💬 Gondoljunk csak bele, milyen egyszerű is volna a szerződések, nyilatkozatok manipulációja ha csupán a számítógépünk órájának átállításával módosíthatnánk a dokumentum keletkezésének időpontját. Egy visszadátumozott nyilatkozat vagy szerződés következményeit talán nem kell részleteznünk.
Az elektronikus aláírásokhoz kapcsolódóan a fentiek miatt szükséges a bizalmi szolgáltatók ✅ időbélyegzés szolgáltatásának (TSA) igénybevétele. Sok esetben a jó felfogott érdekünk, sok esetben pedig jogszabályi követelmény alapján időbélyegzés szükséges a kívánt joghatás kiváltásához.
👉 Az időbélyeg az elektronikus dokumentumhoz végérvényesen hozzárendelt, vagy azzal logikailag összekapcsolt olyan adat, amely igazolja, hogy az elektronikus dokumentum 📌 az időbélyegzés időpontjában változatlan formában létezett. Az időbélyegzés szolgáltatás során az elektronikus dokumentumhoz időbélyeget csatol a bizalmi szolgáltató, mely időbélyeg a dokumentum tartalmához technikailag úgy kapcsolódik, hogy azon az igazolás kiadását követő minden módosítás érzékelhető. (NISZ Zrt.)
A közérthetőség kedvéért nézzük miként látja egy másik bizalmi szolgáltató a Netlock:
A technológia jellegéből adódóan a független időbélyeg szolgáltató az időbélyegzés során kizárólag egy, az időbélyegzett dokumentumról készült olyan lenyomattal dolgozik, amelyből az eredeti dokumentum sem teljesen, sem pedig részlegesen nem állítható vissza. Ezáltal biztosított, hogy a dokumentum tartalmát a szolgáltató ne ismerhesse meg. Az időbélyegzés során a független időbélyegzés szolgáltató a hozzá megküldött lenyomathoz 📌 3 független időforrástól (amelyből kettő általában nagy megbízhatóságú atomórától származó idő) származó időből számított referenciaidőt rendel, majd ezt saját elektronikus aláírásával hitelesítve küldi vissza a felhasználónak.
💡 Az időbélyegzés éppen azért tekinthető hitelesnek, mert az időadat nem a felhasználó számítógépéből vagy telefonjából származik, hanem a bizalmi szolgáltató által hitelesített, külső időforrásból. Mindezekből látható, hogy a dokumentum időbélyegzésével ✅ hitelesen igazolható, hogy az az adott időpontban az adott tartalommal létezett. Leggyakrabban az elektronikus aláírással egyidőben történik az időbélyegzés (így például a DÁP eAláírás során is), de az aláírástól független időpontban is időbélyegezhető bármely dokumentumunk.
A 🧩 hosszú távú hitelességmegőrzés (LTV) kérdésére később még részletesen visszatérünk, hiszen a lejáró tanúsítványok kezelésénél fontos szerepet kap, vállalati és közigazgatási környezetben pedig különösen nagy jelentőséggel bír.
***
Elérkeztünk az Elektronikus aláírás és elektronikus ügyintézés előadássorozatom „Bevezetés az elektronikus aláírások világába” című első előadásának végére, amelynek egyes elemeiből az elmúlt hetekben ízelítőt kínáltam az érdeklődők részére.
Az átfogó jellegű bevezető után újabb előadások keretében boncolgatjuk tovább az elektronikus aláírások, elektronikus ügyintézés és az online biztonság világát. Ha kérdésed volna, keress bizalommal az ismert elérhetőségeimen, vagy jelentkezz bátran az élő-, vagy online előadásaim valamelyikére!
Tarts Velem, kérdezz bátran!
…folytatjuk napról-napra a következő témákkal itt a blogszekcióban és a csabamolnar.hu facebook oldalamon!
Iratkozz fel, hogy ne maradj le a naponta frissülő tartalmakról!
Ha hasznosnak találtad, ide kattintva megoszthatod ismerőseiddel a facebookon!